Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)

cson lévő Magyarországi Famunkások Szövetségének helyi csoportja, a komlói Kőszénbányavállalat munkásainak Társládája és a Magyarországi Czipész, Csizmadia munkások és munkásnők szakegyesülete siklósi helyi csoportja. A megkülönböztetett figyelemmel kísért egyesületekhez tartoztak még a Földmívelők szövetségei. Ilyen Baranyában 6 volt s mindegyik egyben nemzetiségi társulásként tevékenykedett Szerb Földmívelők Szövetsége elnevezéssel.

18 Felsorolásunkban meg kell említeni azon egyesüléseket is, melyeket szükségszerű társadalmi tényezők teremtettek meg s legnagyobb számban találhatók a megyében. Ide vehetjük az önkéntes Tűzoltó Egyleteket (70), a Gazdaköröket (51) és a Temetkezési Egyesületeket (47). Az utóbbi két egyesülettípus számos esetben (mint az adattárban lévő elnevezésekből is látszik), felekezeti jelleget is mutat. Az ún. felekezeti egyesületek körében az alábbiakat tüntethetjük fel: Katholikus Ifjúsági és Legényegyletek (20), Katholikus Körök (19), az Izraelita Szent Egyletek (Chevra Kadischa) (5), Izraelita Jótékony Nőegyletek (4).

19 A Jótékony Nőegyletek (10) mind felekezeti jellegűek, de ezt elmondhatjuk a szociális egyletek típusába tartozó Kölcsönös önsegélyező Egyletek (23) és a Beiegsegélyező Egyesületek (5) többségére is. A politikai egyesülések megítélésénél nehéz meghúzni a határt, mivel az alapszabályaikban lefektetettek szerint ide vehetjük a Polgári és Társasköröket (20) és a Kaszinókat (18) is.

20 Élénk közélet folyt a Dalárdákban (29), Nép- és Iparoskörökben (14), is. Az itt is közölt közművelődési (olvasó) egyleteken kívül hasonló funkciót látott el a megye négy Műkedvelő és Színpártoló Egyesülete és a beremendi Magyar Nyelvterjesztő Egyesület. E vázlatos jellegű felsorolásból is látható a vármegyei egyesületek egyre fokozódó és összetett társadalmi szükségszerűségük. Az egyesületi élet azonban 1912től megtorpan. A háború esetére szóló kivételes intézkedés LX

III. törvénycikkében foglaltak szerint a 9. paragrafus sorra hozza a korlátozó intézkedéseket:

21 ,,A ministérium oly törvényhatóság (megye, város) területén a hol az állam biztonsága szempontjából szükséges: 1. új egyesületeknek vagy fiókegyesületeknek alakítását megtilthatja, 2. a már meglevő egyesületek vagy fiókegyesületek gyűlését ellenőrizheti, működését korlátozhatja vagy felfüggesztheti". Gyakorlatilag a törvényhatóság területén 1912-től 1914-ig 34 új egyesület alakult (javarészt Gazdakörök) és 149 szűnt meg. A fokozódó háborús készülődés együtt járt a különböző társadalmi mozgalmak elfojtásával.

22 A m. kir. minisztérium 1914. július 27-én kelt 5479. M. E. sz. rendeletével az 1912-es törvénycikkre hivatkozva, mindennemű új egyesület megalakítását további rendelkezésig megtiltotta. Az első világháború kitörése után pedig a megyében egy-két szociális társulás és a Tűzoltó Egyesületek kivételével (ezek sem nagy számban) gyakorlatilag minden akkor meglévő egylet beszüntette tevékenységét.

23 Számos egyesület 1923-ban szűnt meg. Az 1920-as évektől azonban újra kibontakozik az egyesületek tevékenysége. Új, más típusú egyesülések alakulnak (számos régi megmaradása mellett), de ezek ismertetése egy következő dolgozat feladata.