Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)

BARANYA VÁRMEGYE EGYESÜLETEI (1867-1914) (I. rész) MÁRFI ATTILA /. Bevezetés A Baranya megyei egyesületek vizsgálatakor számos nehézséggel kell számolnunk. Ennek fő okát a törvényhatósági terület némely esetben hiányos ügyvezetésében, nem pontos adminisztrációjában kell keresnünk. A dolgozat elkészítéséhez szükséges sokoldalú források azonban némileg kiegészítik ezeket a hiányosságokat. Az egyesületek vizsgálatánál s az azt követő adattárban nem vettük fel azon egyesületek adatait, melyeket az 1977-es Levéltári Évkönyvben Móró Mária Anna: ,,Olvasóegyletek és Népkönyvtárak Baranyában 1914-ig" c. munkájában már ismertetett. Mégis találhatunk olyan egyleti formákat, melyek az előbb említett dolgozatban is szerepelnek, mivel ezek az egyletek a közművelődési funkció mellett más feladatokat is elláttak. Az adattár a fent említett helytörténeti munka adattárának egybevetésével tekinthető teljesnek. Jelen dolgozat a vármegye összes olyan helységeinek egyesületeivel foglalkozik, melyeket a fellelhető források említenek, kivéve Pécs szab. kir. város egyesületeit. Ennek tárgyalására (hasonlóan két részben) majd a későbbiekben kerül sor. Ez a munka helyszűke miatt csak vázlatos áttekintést adhat. Az egyesület fogalmának meghatározásában számos összetevő játszik fontos szerepet. Ezekben kifejeződik, hogy az egyesület fajták minden történeti kor fontos társadalmi szervezete, mely szoros összefüggésben áll az állami hatalom szervezettségével s megjelenési fajtáit a létező nemzeti hagyományok a gazdasági-társadalmi fejlődés bizonyos foka s az osztály-réteg-csoport érdekek határozzák meg.

1 Minden adott kor egyesületeinek működési feltételeit az osztály- és hatalmi viszonyok s az ezt tükröző törvények, szakminiszteri rendeletek, jogszabályok adják meg. Dr. Vita Emil: Egyesületi jog c. útmutatójában tömör egyszerűséggel állapítja meg: „Ha több személy bizonyos időre bizonyos meghatározott közös czél szolgálatára egyező akaratnyilvánítással társul, egyesület alakul. Az 1936-ban megjelent Statisztikai Közlemények 74. kötetében Dobrovics Sándor már az egyesületek lényegét meghatározó fogalmi körök összefüggéseit emeli ki: „...ha az egyesületeknek — ezeknek a rendkívül sokirányú és megjelenési formáikban is igen különböző társadalmi alakulatoknak — fogalmát közelebbről kívánjuk meghatározni, úgy azt az eljárást kell követnünk, hogy a társulások összes formáit elemezve megállapítjuk, mely társadalmi közületek nem tekinthetők egyesületeknek s ezeket kikapcsolva vonjuk meg az egyesületek fogalmának körét." Ún. egyesületi törvény a dualizmusban nem létezett, bel- és szakminiszteri rendeletekkel irányították az egyesületi életet. Az első rendelet Szapáry belügyminiszter 1873 áprilisában kiadott 1394. sz. rendelkezése, melyben a belügyminiszter magának tartotta fenn az alapszabályok engedélyezését s az egyesületek felügyeleti