Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)

jogát. A rendelkezés értelmében az alapszabályok beadása után negyven nappal az egyesület az engedély megadásáig ideiglenesen megalakultnak volt tekinthető. A végleges megalakulást az engedélyezés után nyugtázhatták. Az 1508/1875 B. M. sz. körrendelet a munkások és nemzetiségiek egyleti mozgalmát erősen korlátozta, mivel csak az irodalmi és közművelődési társulások megalapítását engedélyezte.

2 A közművelődési egyletek létrejöttét az 1864. évi törvénycikk mondta ki.

3 Baranya megyében a kezdeti időszakban elsősorban ilyen célú egyleti formákkal találkozunk. Az egyesületek megalakulásakor a hatósági eljárás megyei (törvényhatósági) szinten a következő módon történt/

1 A körjegyzőségek összegyűjtötték s eljuttatták az illető járás főszolgabírójának, vagy kerületi elöljáró, illetve polgármester számára a megalakulandó egyletek előre kitöltött bejelentési íveit. A véleményezés után ezek az ívek a vármegye alispánjához kerültek. A törvényhatóság vezetőjének újbóli ellenőrzése után az egyesület alakításáról szóló alapszabálytervezettel együtt a beadványt a m. kir. kormány belügyminiszteréhez juttatták el.

5 Ez alól kivételt képeztek az önsegélyező, Betegsegélyező, Temetkezési és Leánykiházasító egyesületek (ilyennel Baranyában nem találkozhatunk).

6 A BM az elfogadás után bemutatási zárulékkal látta el a felterjesztéseket, majd az egyleti törzskönyvbe jegyezték be az új egyesületet. Az illetékes törvényhatóságnak is volt egyesületi törzskönyve.

7 Az egyesületek belső igazgatási-szervezeti rendszerét a már említett 1873-as és 1875-ös rendeletek határozták meg. Ennek megfelelően némi eltéréssel az adott keretek közt a baranyai egyesületek szervezeti felépítése a következő módon alakult: Az egyesület ügyvezetésének-működésének folyamatát az alapszabályok határozták meg. Az egyesületi tagok fölvételének módját s az egyletből való kilépést is alapszabály szabályozta.

8 Az egylet legfőbb határozó szerve a közgyűlés, mely az összes tagokat magába foglalja. A közgyűlés választja meg a választmányi tagokat és a tisztikart.

9 Az egyesület tagjai lehettek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok. A tisztikar vizsgálatánál általában az alábbi funkciókat találhatjuk: Elnök, titkár, esetleg szakosztályi titkárok s ezek helyettesei, könyvtáros, pénztáros és jegyző. A Kaszinók és más Társaskörök tisztikarában az elnök mellett általában igazgatót is választottak. A Katolikus és Gazdaköröknél (mivel kultúregyesületek is voltakegyben) külön könyvtáros és karnagy is található a vezetőségben. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egyletek helyi fiókjainak vezetői közt ellenőr is működik, mely az egylet pénzügyeit ellenőrzi. A Tűzoltó Egyleteknél az általánosnak mondható funkciók mellett parancsnok és szertárnok beosztás is volt. Természetesen a tisztikar bővülhetett is, így Kóroson csővezető és kürtös, Villányban külön orvos és lelkész működött.

10 Az egyesületi típusok osztályozásánál nagyon nehéz egyértelmű kategóriákat felállítani, mivel számos egyletnek összetett, sokoldalú funkciója volt. Hidoron például Római Katolikus Gazdasági Olvasókör működött. Az alapszabály szerint a fő funkció közművelődési volt, ugyanakkor a hidori gazdák agrár vonatkozású gazdászati problémáikat is az egyesület keretein belül intézték el. Nem szorosan, de egy harmadik besorolás szerint felekezeti egyesületnek is tekinthetjük. Az ilyen jellegű egyesüléseknél végül is az egylet működése adja meg, hogy melyik kategóriába soroljuk. Itt egy újabb akadályba ütközünk, mivel az egyesületi élettel kapcsolatosan a működési feladatokról a csekély kivételtől eltekintve nem maradt fenn forrásértékű írásos anyag. Elsősorban tehát a csoportosításnál az egyesület neve s az esetleg meglévő alapszabályok által kijelölt funkciók adják meg a fő támpontokat. Ezeket figyelembe véve az osztályozásnál még két fontos tényező is