Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében
Szalay mint criminális bűnbe keveredett, esküdt nem lehet, meg kell maradnunk." Az igazgató ezt helyeslőleg közölte a főszolgabíróval annak egyetértésére és miheztartására számítva, „mivel a dolog most már mégis csak egy komolyabb képet vesz magára". A kopácsi jobbágyok és a bellyei földesuradalom közötti viszálykodás 1842-43 telére háborúsággá fajult. Amíg Madarász József volt a főszolgabíró, aki többször helyt adott igazuknak, az erőviszonyok kedveztek a kopácsiaknak. Az uradalom és az új főszolgabíró összefogása és együttműködése óta viszont fordult a kocka. Sőt, az ellenfélnek ügyes és szemérmetlen taktikával sikerült kiiktatnia a harcból a jobbágyok legfőbb erejét; szószólójukat, vezérüket, Szálai Józsefet. A kopácsiak azonban jó politikai érzékkel új lépésre szánták el magukat, ügyvédet fogadtak. Jobbágyközségek az 1830-40-es évektől egyre gyakrabban választották ezt az ellenállási formát, 24 melynek hatékonysága persze nem volt egyértelmű, majd látni fogjuk, a kopácsiak esetében sem. Most azonban, 1842 decemberében a kopácsi jobbágyok érdeklődéssel hallgatták a vasárnapi istentisztelet után a templom előtt összegyűlve Szecsei Szabó Péter fiskálist, aki az úrbéri törvényeket, jogaikat, lehetőségeiket magyarázta nekik. A kopácsiak 1842. december 11-én írásos szerződést kötöttek Szecsei Szabó Péter „országos hites ügyvéddel" az alábbi tárgyakban : 1ör Szecsei Szabó Péter köteles Kopács helység „törvényes védelmére felállni", és az alábbi „öt tárgyakat elvégezni": ,,a) A' pörös föld nevezetű legelőt per útján Kopács határához visszakapcsoltatni b) A' víz árja által elborítani szokott legelőjüket megjavítani c) A' nádlást részükre per útján törvényesen megnyerni d) A' faizást törvény értelmében a' határjokban lévő erdőkben felszabadíttatni e) A' kenderföldek haszonbérleti feleslegül kifizetett díjakat az uradalommal visszafizettetni f) És végre a lelkipásztor és Mester fizetését rendbe szedni" 2 or Kopács közönsége kötelezi magát Szecsei Szabó Péter hites ügyvéd és meghatalmazottnak 200 pengő forintoknak fizetésére; ebből a közönség 75 forintokat mindjárt lefizet, a hátralévő honoráriumot a per végeztével; „emellett minden pörbéli költségeket község tartozik megfizetni." A szerződést az ügyvéd, valamint Kopács község nevében Máté István öregbíró (az új, Szálaival együttműködő bíró), és a három esküdt, közöttük Szálai József is aláírta. A kopácsiak szükségesnek tartottak még hozzátenni a szöveghez egy biztosítékot is, mely igen jellemző módon némi bizalmatlanságukat, fenntartásukat fejezte ki az úrral, a nemes emberrel szemben: „Erősítésül hozzá adódott még ezen záradék, hogy ha a fen tisztelt meghatalmazott úr bármi szín alatt az Uradalommal történő trafica által védendői kárára lenni akarna: azonnal a' be vallás ott, a' hol történt vissza hívattasson." 25 Figyelemre méltó ugyanakkor a szerződésben és záradékában a törvényességre való igyekezet; a személyi alávetettségnek, a kiszolgáltatottságnak ellenszereként, egyúttal az egyenjogúságra, a törvény előtti egyenlőségre való törekvésként. A kopácsiak fogadott ügyvédje, Szecsei Szabó Péter Baranya megyei kisnemes 26 tanult ember volt. A debreceni Református Kollégiumban végzett 1835-ben, majd a Pécsi Püspöki Akadémián tanult filozófiát, később jogi tanulmányokat folytatott a Győri Királyi Akadémián. Párhuzamosan Veszprémben volt ügyvédbojtár, majd 1840-ben kapott a főiskola elvégzéséről bizonyító iratokat. A debreceni kollégiumban minden tárgyból „1. Classis" osztályzatot kapott. A református tiszteletes fia 1836-ban Pécsett áttért a katolikus vallásra. Szabó Péter már kopácsi ügyvéddé fogadása előtt egy nappal, 1842. december 20-án, - hogy a község előtt bizonyítsa rátermettségét - rendkívül éles hangú levelet intézett Ottinger Gottfried uradalmi tiszttartóhoz, mégpedig a község közvéle-