Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében

menyét élénken érdeklő kérdésben, Szálai József esküdtségének ügyében, a falusi önkormányzat formáit értelmezve. A tiszttartó ugyanis magához rendelte az új elöljárókat eskütételre, még hozzá Szálai József kivételével, aki helyett új esküdt választására utasította a községet. Szabó, Kopács község hites ügyvédje erre válaszul kérte a tiszttartót, hogy szándékától, mint törvénytelentől álljon el, mert különben Szálaiért a községben pártoskodás fog történni, ezért pedig ő (Szabó) a „Fenséges Cabinetben" fogja feladni a tiszttartó urat, mint a lázadásnak okozóját. Egyúttal élesen kioktatta a tiszttartót az önkormányzati tisztségek választásának módjáról: „az esketés sem a Tiszttartó hivatalt illeti, mert a törvényben nincs, hanem vagy a' T. Uradalmi Széken in concreto, vagy még helyesebben a Tettes Járásbeli Szolga Bíró és Uradalmi Tiszt jelenlétében a vallás papját". Szabó ezután már csendesebben, vagy talán diplomatikusabban jelentette be magát a bellyei uradalomnak, mint Kopács község hites ügyvédje — bár megjegyezte, hogy ő „a tiszttartói köteles ügyvéd általi bejelentésről mit sem tud" —, főleg azt hangsúlyozta, hogy ő a jobbágyoknak „egyenességet, békességet és feljebbvalói iránti engedelmességet csepegtet", ellensége minden háborúságnak, de Kopács községet pártolja, védi „a közigazság és a törvény" révén. Az új ügyvéd néhány nap múlva már Pécsről írott levelében igyekezett biztosítani a községet, hogy ügyükben az első lépéseket megtette, beszélt a járásbeli főszolgabíróval, de semmi konkrétumot nem írt a kopácsiaknak. A levél nagy részét intelmek tették ki, „magokat békességben, csendességben és szeretetben tartsák; a Tekintetes Főszolga Bíró Urat egész szeretettel és örömmel fogadják, az Uradalmi Tiszteket megbecsüljék". Kopács ügyvédfogadásának természetesen sem az uradalmi tisztek, sem a főszolgabíró nem örültek, sőt igyekeztek hatástalanítani már kezdő lépéseit is. Sey főszolgabíró, akinél bejelentette magát, azzal a kifogással élt ellene, hogy előbb az egész község akaratát kell megtudnia. Amikor bebizonyosodott, hogy Sey nem fogja hitelesíteni a község ügyvédi szerződését, a kopácsiak Pécsett, a káptalannál törvényesítették azt. A káptalan pecsétjével igazolta, hogy Kopács község előtte bejelentette 1843. január 9-én Szecsei Szabó Pétert hites ügyvédjének, aki a községet „mindennemű törvényes ügyeiben, nemkülönben a közösségben elöljáró bármiféle jogmegsértésekben, jelesen úrbéri pereiben" teljes jogú meghatalmazottjaként képviselteti, ígéri, hogy az ügyvéd rendelkezéseit megtartja, de a község az ügyvédjét visszahívhatja. Kopács községnek nemsokára alkalma adódott, hogy a bellyei uradalom ellen megkezdett harcában az „új fegyvert", a védőügyvédet kipróbálja. A korábban benyújtott úrbéri panaszokat 1843. január 16-án vizsgálta tiszti szemle Kopácson; részt vettek az uradalom igazgatója, ügyvédje, tiszttartója, az uradalmi erdőfelvigyázók, a „törvényes bizonyság", a baranyavári járás főszolgabírója és esküdtje, valamint Kopács és Daróc községek képviselői. A szemlén történtek azonban nem váltották be a kopácsiak reményeit; a hatalom együttes, támadó fellépése megakadályozta az új fegyver eredményes használatát. Szabót meg sem hallgatták, hanem egész egyszerűen kidobták; Sey és esküdtje a szemle elején durva szavakkal a helyiség elhagyására kényszerítették Kopács község teljes jogú meghatalmazottját. Szabó hiába hivatkozott törvényes jogára, végül önérzetében megbántva távozott, mielőtt az érdemi kérdésekben nyilatkozhatott volna.