Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében
A jobbágyok panaszának lényege az volt, hogy az uradalom az új úrbér óta nem engedte őket fejszével vagy más alkalmas eszközzel fát vágni. Régebben pedig „divatban volt, hogy fejszével az erdőbe mennek és ottan száraz fát, de még a terméketlen zöld fákat is levágták és haza hordatták". Újabban már nemcsak fejszét, hanem horgot sem használhattak, mióta egy daróci jobbágy annak használatakor meghalt (rádőlt a fa), többen pedig „nyomorulttá lettek". így „a fa hiányossága miatt lopásra vetemedni kénytelenítenek és ezért érzékeny készpénzbeli kárpótlási büntetésekben exequáltatnak". Több egyéb kisebb panasz mellett valamennyi község hangoztatta a jobbágyok másik legfőbb sérelmét, azt, hogy épületi fát csak puhafából kaptak, azt is olyan helyen, ahol nehéz hozzáférni. A faizással kapcsolatos panaszok a 19. sz. 20-as, 30-as éveiben az egész országban, különösen a nagy uradalmak községeiben elszaporodtak. Az árutermelő nagybirtok ugyanis felfedezte az erdőből nyerhető haszonszerzés lehetőségét, megkezdte az eladásra szánt fa nagybani kitermelését és értékesítését. Ez természetesen megkövetelte az allodia I is gazdálkodás kiterjesztése új formájának bevezetését, a korábban a jobbágyokkal közös haszonvételű erdők fokozatos földesúri kezelésbevételét, kisajátítását. Létrejöttek a „tilalmas" földesúri, és a jobbágyközségek által használható erdők. 1!J A kizárólag földesúri használatú tiltott erdők a tölgyes, „makkos" keményfa-erdők voltak. 20 Az uradalmak minden lehetséges eszközzel igyekeztek a jobbágyok erdőhasználatát korlátozni. Az úrbérileg biztosított ingyenes faizású lehetőséget ha csak lehetett, szűkítették. Az 1836-os úrbéri törvény (VI. tc. 4. §) pedig ugyan szólt arról, hogy az uraságnak olyan erdeiből, melyben annyi épületi fa található, hogy abból az erdei rend sérelme nélkül a faeladás megengedhető, az ilyen erdőkből is azonban a jobbágy-, illetve zsellérházhoz való épületi fát ingyen kiadni köteles a földesúr. Mivel azonban az épületi fa pontos mennyisége, ugyanúgy minősége nem volt meghatározva, a törvény a földesúri szabad erdőhasználati rendelkezésnek kedvezett. E meghatározatlanságra hivatkozott a bellyei uradalom tisztje is, amikor hangoztatta, hogy az úrbéri törvényben az épületfa minçsége nincs kikötve, a 4 község jobbágyai eddig is puhafát kaptak, ezt továbbra is megkapják a szigeti erdőkben, ezek nincsenek olyan távolságra, hogy bármilyen vízi eszközzel el ne lehetne érni. Az uradalom utalása a szigeti erdőkre eltért a korábbi, az Urbáriumban hangoztatott állásfoglalásától, a kopácsiak és daróciak erdei haszonvételével kapcsolatban. Az elvi ígérettel szemben a gyakorlatban az uradalom nehézségeket támasztott a hátrányos helyzetben lévő jobbágyok szabad faizásával szemben (távoli erdőket jelölt ki, értéktelen fát adott stb.). A kopácsi jobbágyoknak így maradtak a szigeti erdők, amelyek azonban nem elégítették ki igényeiket. Az uradalom tisztje a jobbágyok valamennyi egyéb panasza ellen is talált érveket. A tűzi faizás mostani módját szerinte nem az új úrbér óta, hanem már azelőtt 3-4 évvel vezették be. Fejsze és fűrész használatát azért tiltották meg, mert „nem tsak zöld nyírfák vágattak le, hanem legszebb termőfák körül vágtattván vagy fűrészeltettvép csak egykét év múlva kiszárattak és így most tsak ékkel és sulokkal engedtetik meg a tűzi faizás." A balesetek is a jobbágyok visszaélései miatt történtek. Az uradalom a felelősséget elhárítja magától; a horog miatt történt haláleset óta az uradalom eltiltotta a horog használatát is. „A kárpótlásnak sokaságát és emiatti elszegényedést is igazságtalannak nyilatkoztatja az uradalom", mert 1838. novemberétől a négy helységben vettek fát készpénzért 30 Ft 48 kr-ért, a lopott fa kárpótlása pedig csak 22 Ft 18 kr-t tett ki. Az uradalom az erdők védelmének ürügyén a jobbágyokat egészen drasztikus módszerekkel kizsákmányolta. A fejsze és fűrész használatának eltiltásával a job-