Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

98 Kállay Béni: A szerbek története. I. Bp. 1877. 110. o. 9/ Kollareckl i. m. 476. o. A harkányi prédikátor meggyilkolásáról felvett tanúvallomást I.: Bm. L. Baranya vármegye közgyűlési iratai. 175/1757. (Sándor László szíves közlése.) 98 Közli: Aigl, Pál: História brevis, etc. Pécs, 1838. 34-35. o. A levél 1704. május 6-án kelt. 99 A pálos kolostor a mai Kossuth L. utcában volt, a Széchenyi Gimnázium helyén. Az akkori templomuk egykor török imaház volt és a mostani udvarban állt. 100 Kollareck: i. m. 469. o. 101 Bm. L. BMU iratai, 111. cs. 113/33/6. 102 A II. József idejében készített térkép a Szabadszentkirályról Szentgálra vezető út folytatásában már romosnak jelzi a mocsáron átvezető utat („Ruinirte Strasse nach Sziget"). Eisenhut vármegyei mérnök erről így ír egyik szakvéleményében, 1787-ben: „Régen a Sz. Gálliak hatalmas hídja 700 öles lehetett." Ö hidat említ (Bm. L. BMU. 111. cs. 113/33/6. sz. irat.) Az út a szentdénesi határban a „Tőttés" dűlőben folytatódott. A legelőben húzódó töltést a helybeliek ma is a „törökök országútjának" mondják. A „Baranya megye földrajzi nevei" I. kötete Pécs, 1982. Szerk.: Pesti János, még többet is ír erről az útról. A szentdénesi határban vendégfogadó is állt mellette. (L. 38. sz.: „Betyárcsárda".) Ezt Zsolt Zsigmondra hivatkozva földesúri jogú kocsmának említik. A kocsmárosok neveit az 1760-as évekig vezették. A II. József kori és a gyűjteményes helynévi adatokat egybevetve valószínűnek tartjuk, hogy a mocsáron átvezető útszakaszt a Zsolt Zsigmond által feljegyzett 1760-as évekig használták, amíg a kocsmát az uraság fenntartotta. Az út töltésen és hídon vezetett szakaszainak a helyét csak helyszíni vizsgálatok tisztázhatnák. A dárdai hídhoz hasonló lehetett, csak természetesen kisebb méretű. Szentgál déli részéről egy másik, kisebb út is vezetett Szentdénesre, de az csak mocsárba fektetett dorongokból állt. 103 Kollareck: i. m. 471. o. 104 Kollareck: i. m. 472. o. 105 Kollareck: i. m. 472-473. o. 100 A március 20-a körül kezdődött tavaszi áradás még április 8-án is tartott. Bánkúti I.: Iratok ... II. 188. sz. 96. o. és 196. sz. 101. o. 107 Kollareck J.: i. m. 475. o. 108 Kollareck: i. m. 477. o. 1714/15-ben a hadiadó alapjául szolgáló összeírás idején 5660 tehenet és 6238 ökröt találtak. 109 Kollareck: i. m. 480. o. 110 Kollareck: i. m. 474. o. 111 Bánkúti I.: Iratok... II. 174. sz. 88. o. és 196. sz. 101. o. 112 Bánkúti I.: Iratok... II. 188. sz. 96. o. 113 Bánkúti I.: Iratok ... II. 208. sz. 108. o. 114 Bánkúti I.: Iratok ... II. 209. sz. 108. o. 115 Bánkúti I.: Iratok... II. 214. sz. 111. o. 116 L. Somogyi Ferenc bólyi tiszttartó jelentését. Közli: Szita L. i. m. (4. sz. jegyzet.) 117 Kollareck: i. m. 470. o. 118 Bm. L. Pv. Lt. 1713. július 4-i tanácsülés jkv. 119 II. Mátyás 1609. évi decretuma (II.) 62. cikkely 2. §. A leégett házak után nem fizettek adót. Nem adóztak és szolgáltatással sem tartoztak azok, akiket a pusztulásuk miatt a földesuruk ideiglenesen mentesített alóluk. 120 így jártak a bólyi Batthyány uradalom kisherendi jobbágyai. Ők a rácok elől is Egerágra menekültek. Ez a falu akkor a Pálffy uradalomhoz tartozott. A szabadságharc után Somogyi tiszttartó visszarendelte őket Kisherendre. (Bm. L. BMU. 106. cs. 40.) 121 6 darab. 122 Az uradalomhoz ezek a helységek tartoztak: Siklós, Nagyharsány, Adorjás, Drávapiski. Kórós, Rádfalva, Cun, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Kovácshida, Drávacsepely, Drávaszerdahely, Drávapalkonya, Drávacsehi, Ipacsfa, Diósviszló, Márfa, Terehegy, Harkány, Gyűd, Drávaszabolcs, Nagytótfalu, Kisharsány. 123 A községek: Baranyajenő, Barátúr, Gerényes, Helesfa, Kisvaszar, Magyaregregy, Szászvár, Vasas, Vékény, Vásárosdombó, Zengővárkony. 124 A községekben megmaradt magyarokat azért tudtuk nyomon követni, mert Somogyi Ferenc tiszttartó 1701-ben készített összeírásaiból tudjuk az 1704. előtti lakhelyüket. (Nagy L.: i. m. 94. sz. jegyzet.) 125 Nagy Mihály, Barics János, Kuun János, Nagy Istók, Baritty Miklós, Toppá Prenez (Nagy L: i. m. 94. sz. jegyzet, 76. o.). 120 Nagy Mihály, Barics János, Kuun János. 127 A peterdiekről és az oda települt devecseriekről Papanek György később feljegyezte