Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: A palotabozsoki parasztok lázadása 1766 novemberében

Tanulmányunknak ugyan fő feladata a pécsváradi uradalomhoz tartozó Paloitabozsokon 1766-ban kitört lázadás ismertetése, azonban az ottani eseményékkel nem foglalkozhatunk a baranyai Batthyány uradalmakban lejátszódott előzmények nélkül. Mint említettük, a parasztokat ezek falvaiban zsákmányolták 'ki legjobban, ezért 1765-ben, amikor egy kis enyhülés imutatkozatt, az ő uradalmaik népe 'kérte elsőnek a már embertelenné vált úrbéri állapotaik kivizsgálását. Az uradalmak úriszéke és a vármegye törvényszéke nemigen akart a helyzetükön javítani, Bécs magatartásából viszont bátorítást olvastak ki. Ëbben a helyzetben az első forradalmi megmozdulások is a Batthyány uradalmaikból Indultak ki. Mielőtt a Királyi Bizottság 1766. novemberében megkezdte volna a működését Baranyában, öt itteni uradalom népe már benyújtotta a panaszát; tehát az ő úrbéri perük a Helytartótanács tudtával már folyamatban volt. Ebből az ötből három uradalom a Batthyány családé volt (a sellyei, a bólyi és az üszögi). A negyedik Hidas község volt. Csak annyit írnak, hogy a földesúrnője ellen emelt panaszt, ötödiknek együtt említik a Sauska és a Bésán uraságok birtokát. A Bizottság érkezése után az alábbi tizennégy uradalom népe nyújtotta be a panaszát : A dárdai Eszterházy uradalomban Győry 'Ferenc elnökletével folyt a vizsgálat.

21 A másik királyi biztos Balogh János volt; ő az alábbi uradalmakban elnökölt:

22 a szentlőrinciben (Eszterházy); a bellyeiben (magyar kancellária); a pécsi püspökségi uradalom pécsi, mohácsi és mecseknádosdi kerületében; a pécsi káptalan, a pécsi Papnövelde és a pécsi ^Székesegyház uradalmaiban együtt; a pécsváradibam (apátsági); a mágocsiban (pálosok); a görcsönyiben (pécsi jezsuitáik); a dombóváriban (Eszterházy); a boksáiban (Nagy István, árendás); a felsőmindszentiben (Petrovszky) ; ? özvegy Fábrimé ; a bakócaiban (özvegy Melczer Lipótné); és a Bana uraságok nagykozári uradalmában.

23 A fenti jegyzéket a vármegye 1767. február 25-én tartott közgyűlésén állították össze és feltűnően kihagyták belőle a siklósi Batthyány uradalmat, ahonnan pedig szintén a Bizottság érkezése előtt nyújtattak be panaszt. A siklósi uradalom ügyét már három hónappal korábban, 1766. november 22-én is befejezettnek nyilvánította a vármegye közgyűlése. Az akkor felvett 310. sz. jegyzőkönyv utolsó mondata helyesli a siklósi uradalom perében hozott ítélet végrehajtását. Ez az ítélet-végrehajtás véres volt, az előzményei pedig másfél évvel korábban kezdődtek, a panasz benyújtásával. Első fokon az úriszék 1765. szeptemberében hozott üis ítéletet az úrbéri terheik ügyében, de azt a parasztok, mivel a sorsukon nem sokat javított volna, megfellebbezték. A vármegye törvényszéke az 1765. novemberében hozott ítéletében újabb módosítást végzett. Bár az is a földesúrnak'kedvezett, az uradalom fiskálisa mégis fellebbezett. Az ítélet éneikül is az uralkodóihoz került volna felülvizsgálatra és jóváhagyásra, a Helytartótanácson keresztül. Rúzsás szerint Mária Teréziától a jóváhagyást megkapták és a megye az utasítás értelmében 1776 tavaszán életbe is akarta léptetni. A jóváhagyott urbárium kihirdetésén a siklósi uradalom jobbágyai nem jelentek meg.

24