Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

rület megnyerésében a polgármesteri állás mindig is nagy előnyt jelentett. A 70-es években pl. Taray Endre, az akkori polgármester lett képviselő 3 országgyűlési ciklusban a Szabadelvű Párt oldalán. A szélsőbaloldaliság Pécsett csak átmeneti ájlapot volt, mint 1867-1872 között, amikor Kossuth Lajost illetve Irányi Dánielt választották meg képviselőnek. 1896 októberében Pécs választási lázban égett. Egymást követték a pártvacsorák. A városi Szabadelvű Párt végrehajtó bizottsága a Hajó Szállodában rendezte be pártirodáját, hogy a választók rendelkezésére álljon a kellő utasításokkal.

138 A város polgári közvéleménye Pécsnek olyan képviselőt kívánt, aki a város fejlődéséhez szükséges állami támogatásokat kijárja. Így esett a választás Aidingerre a SZEP-választók részéről. Aidinger programbeszédében ellenezte a kvóta felemelésére irányuló osztrák törekvéseket, sürgette a vám- és kereskedelmi szerződés megújítását Ausztriával, állást foglalt a törvényhatóságok illetve a városok önrendelkezési jogának kiterjesztése mellett, szorgalmazta az ipartörvény revízióját a kisiparosság érdekében, az ingyenes elemi népiskolai oktatás megteremtését, a kereskedelmi visszaélések megszüntetését, az amerikai szőlőoltványokkal történő telepítések ütemének fokozását, a szolgálati idő leszállítását a hadseregnél és a katolikus autonómia megteremtését.

1

'"

1 Az Aidingerrel szemben fellépő Erreth Jánostól leginkább a függetlenségi zászló kibontását várták.A függetlenségiek ki is nyilvánították, hogy kiállnak Erreth mellett, bármilyen programmal is lépjen a választók elé.

1

''

1 Erreth bírálta a kormányt, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvény megalkotását elodázta, támadta a főispáni intézményt, mint az állami centralizáció eszközét, és szükségesnek tartotta a vámtarifa revízióját a gabonaexport előmozdítása végett.

1

''

2 Erreth programja a helyi kormánypárti sajtó szerint a „pártonkívüliség rideg és terméketlen talaján" állt, taktikázva a Függetlenségi és 48-as, valamint a Nemzeti Párt között. Legfőbb bűnéül azt rótták fel, hogy az egyházpolitikai törvények jelentőségét alábecsülte.

1

''

3 A választás napján a közrendet a 44. gyalogezred két százada tartotta fenn. Aidinger végül is 946 szavazatot ért el, míg Errethre 574 jutott. A függetlenségiek szinte előre látták a bekövetkező vereséget. Lapjuk, a Pécsi Figyelő már 1896 nyarán kételyeit fejezte ki, hogy Aidinger megbuktatható-e, hiszen a kormánytól függő és „parancsszóra" szavazó hivatalnoki kar létszáma egyre növekedett, és Tisza Kálmán óta tradíció volt a hivatalnokság kormányt támogató magatartása. Az ellenzék az érvényben levő választási törvény alapján — miszerint a tisztviselők már évi 500 Ft fizetés mellett választójogosultak lehettek városi adókötelezettség nélkül — győzelmét éppoly reménytelennek látta, mint a kör négyszögesítését. Az aggályok a választáskor be is igazolódtak. A SZÉP a „beamteri" szellemben nem csalódott. A kormánypárti szavazatoknak közel felét (csaknem 500-at) a hivatalnokság adta le. Az ellenzéki pártokra egyetlen köztisztviselő sem szavazott, és tartózkodni is csak tízen merészeltek. A papság ugyan egységesen Errethre voksolt, de a győzelemhez ez kevés volt. A baranyai függetlenségiek és néppártiak a választás módja ellen széles körű sajtókampányt indítottak. Tiltakoztak a választójogosultak törvénytelen kihagyása miatt a választói listákról, a kormánypárt manipulációi ellen. Ugyanakkor azonban az ellenzéknek is be kellett ismernie, hogy a századvégen fellépett marhavész és filoxérajárvány következtében számos önálló egzisztencia jutott a tönk szélére, ami az adózóképesség csökkenésében fejeződött ki, illetve ennek kapcsán a választójog elvesztésében. Az ellenzék azonban nem tudta megbocsátani a zsidó származású polgárságnak, hogy közülük 200-an a helyi szabadelvűekre voksoltak, s nem az ellenzékre. Emiatt a választást követő éjjelen Pécsett zavargások törtek ki.

1Vl A zsidó boltosok, kereskedők ablakait bezúzták. A rendőrség ekkor megszállta a budai külvárost, sőt este még a katonaságot is bevetették. „A budai külváros az ostromállapot képét nyújtotta, az utcákon minden száz lépésre őrjáratok vonultak, szuronyos fegyverekkel."

1

''"' összességében megállapítható, hogy amíg Baranyában 1892-ben a Szabadelvű Pártnak sikerült az ellenzéki pártokkal szembeni áttörés, és öt megyei választókerületben győzött, addig a siker megismétlésére a Bánffy-éra alatt még a legalaposabb előkészületek ellenére sem nyílt lehetőség. Pedig a megyei Központi Választmány kérésére a főispán Siklósra, Mohácsra, Pécsváradra, Sásdra és Szentlőrincre 1 gyalog- és fél lovasszázad katonaságot, Szalántára fél-fél gyalog- és lovasszázadot, míg Dárdára 1 gyalogszázadot rendelt ki a rend fenntartására. A választási székhelyeken összpontosították a járási csendőrőrsök legénységét is,