Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész
itt ezért a helytartó és a mellé rendelt apparátus egyben a kerületi elnök és a kerületi apparátus feladatait is ellátja. A közepes kiterjedésű tartományokat 2-4 kerületre, a viszonylag nagy kiterjedésű Csehországot pedig 7 kerületre tagolják. A kerületek a koronatartományokhoz hasonlóan mind lakosságuk számát, mind kiterjedésüket tekintve nagyon különbözők. Akad közöttük 105 000 és másfél milliós lakosú, továbbá 47 és 328 négyzetmérföld területű. 12 A magyar szabadságharc tehát még javában folyik, amikor a Lajtán túl már elkezdik kiépíteni azt a közigazgatási szervezetet, melynek alapjait Magyarországon is le kell rakni már a katonai kormányzat idején. 1! Haynau már június 15-én feloszlatta a Windischgrätz által létrehozott Ideiglenes Polgári Közigazgatást. (A feloszlatásnak gyakorlati jelentősége nem nagy, mert lényegében csak papíron létezett, ténylegesen alig fungált.) Majd a cári és a császári csapatok előnyomulása során leváltják a „kompromittált vagy bizonytalan" törvényhatósági tisztviselőket és helyüket ideiglenesen „becsületes, a kormánynak hódoló és biztos" (azaz határozott), „a kerületükben gyakorlásban lévő nyelvet" ismerőkkel töltik be. K Az orosz csapatok megszállta országrészeken Zichy Ferenc császári főhadseregbiztos - közismertebben „a munkavezető" - a megyék élére ideiglenes elnököket nevez ki, az osztrák csapatok leigázta területeken pedig több megyére kiterjedő hatáskörrel állítanak be kerületi biztosokat. 1 ' így a megszállt részeken kettősség alakult ki. Zichy a megyéket kerületeknek (Kreis) veszi és bár ideiglenesen - az alapelveknek megfelelően elnököt állít az élére, míg Haynau a több megyéből képzett kerület élére komisszárokat helyez. Ez a kettősség azonban nagyon rövid ideig állott fenn, már augusztusban felszámolták. Ekkor a magyar koronatartomány területét — a Vajdaság és a Temesi Bánát még nincs leválasztva — 9 katonai kerületre tagolják. A nagyobb területű katonai kerületeket (a pest-budait, a kassait, a debrecenit, a Selmecbányáit és a szolnokit) 2-2 polgári közigazgatási kerületre bontják, a kisebbeket (a pécsi, a pozsonyi, a temesvári és a vajdasági) pedig egy-egy polgári kerületnek tekintik."' A pécsi kerület három megyét, Zalát, Somogyot és Baranyát, továbbá Pécs sz. kir. várost foglalta magába. A pécsi kerület élére augusztus 22-én nevezik ki Rohonczy Ignáczot főbiztossá. Rohonczy ezt azonban nem foglalja el, hanem rövidesen lemondott. 1 ' Baranya alispánja azonban még szeptember 26-án is jelentést tesz Rohonczynak és kéri, hogy jöjjön Pécsre, ahol megfelelő lakás is várja. 18 Nem vállalta a pécsi kerület főbiztosi kinevezését Somsich Pál sem, ezért a pécsi kerület katonai parancsnoka Cseh Edét, Baranya első alispánját bízta meg a kerület főbiztosi teendők ellátásával (október 8-án). Ezt a megbízatást azonban csak átmeneti megoldásnak szánták. Ezt jelzi, hogy Cseh Ede továbbra is megmaradt Baranya első alispáni tisztségében és az ezzel járó feladatokat szintén ellátta. A közigazgatás átszervezése 1849-50 fordulóján 1. Az osztrák -kormány Komárom kaipituilációja után elérkezettnek látta az időt arra, hogy az összbirodalom két legforradalmibb területén - az olasz tartományokban és Magyarországon - ideiglenes jelleggel szabályozza a közigazgatás szervezetét. Ekkor már nincsenek fegyveres harcok az osztrák császárságban, a volt forradalmi haderőket feloszlatták, a császári hadsereg pedig elég erős most már arra, hogy az esetleges rendszerellenes mozgalmat csírájában elnyomja. így a fegy-
