Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

veres erőkre támaszkodva teszik közzé 1849. október 24-én „Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezeté"-t, s ennek végrehajtási utasítását.

19 A császár ezt a rendelkezést egy héttel előbb (október 17-én) már jóváhagyta.

20 Ennek alapján az országot - helyesebben a magyar koronatartományt - katonai kerületre, a katonai kerületeket pedig kettő-három polgári kerületre osztják. A polgári kerületek megyékre, ezek járásokra tagozódnak.1 Lássuk ezeket a közigazgatási területi egységeket egy kicsit közelebbről. A márciusi alkotmány koronatartományként leválasztja Magyarországról a) Erdélyt (a Partiummal együtt). b) Horvát-Szlavóniát (Fiumével, a magyar tengerparttall és Muraközzel). c) A katonai határőrvidéket. d) Külön - más koronatartományhoz nem tartozó - közigazgatási területi egységként kezeli az alkotmány a szerb vajdaságot (azaz Bácskát és — bár az alkotmány ezt nem írja elő - a Temesi Bánságot2

). Ezt a területet külön császári pátenssel teszik koronatartománnyá.

2

'

1

' A Bach-korszaki Magyarország, azaz a magyar koronatartomány tehát az itt felsorolt négy koronatartományi szintű terület leválasztása után megmaradt országrészből állt csak. - A magyar koronatartományt 5 katonai kerületre tagolták Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Buda és Sopron székhellyel. A katonai kerületeket a székhelyükről nevezték el. (Pl. Soproni katonai kerület.) - A katonai kerületeket 2-3 polgári kerületre (összesen 13) osztották. A Dunántúl nagy részét magába foglaló soproni katonai kerület három polgári kerületet ölelt fel: a sopronit, a székesfehérvárit és a tolnait. - Egy-egy polgári kerületbe 2-6 megye és megyék körülfogta szabad királyi város(-ok) tartozott (tartoztak). A tolnai polgári kerület Tolna, Baranya és Somogy megyékből, meg Pécs szabad királyi városból állott.

24 Az ekkor megszervezett tolnai polgári kerület területileg annyiban különbözik a korábbi pécsi katonai (és egyben polgári) kerülettől, hogy Zala megyét kiveszik belőle és helyette Tolna megyét csatolják ide. Ezeknek a területátcsatolásoknak személyi oka is van. Amint láttuk, a pécsi kerületi főbiztosi teendők ellátására nem sikerült megfelelő személyt találni. Most Augusz Antalt, Tolna megye eddigi első alispánját szemelték ki ennek a polgári kerületnek az élére. Ő viszont nem volt hajlandó Pécsre költözni, ragaszkodott Szekszárdhoz. Ezért kellett Tolnát a székesfehérvári kerületből a pécsihez, a pécsiből Zalát a székesfehérváriba átcsatolni, továbbá a pécsi elnevezést tolnaira változtatni.

25 Az így kialakított magyarországi közigazgatási területi szervezet azonban nem volt összhangban az 1849. június 26-án közzétett azon közigazgatási szervezetre vonatkozó alapelvekkel, amely szerint a német-szláv koronatartományokban a közigazgatási területi egységeket kialakították. A német—szláv tprtományok Kreiss-ei (kerületei) mind a kiterjedést, mind a népességet tekintve a magyarországi megyéknek felelnek meg. A Kreiss és a központi kormányzat között a német-szláv törzsterületeken csak a koronatartomány állott. A magyar megye viszont a polgári kerületen, a katonai kerületen, a magyar koronatartományon - tehát három közigazgatási szerven - keresztül kapcsolódott az osztrák birodalmi minisztériumhoz. Ez a német-szláv tartományokétól erősen eltérő magyar közigazgatási területi szervezet már előre sejtetni engedi, hogy hosszú ideig nem állhat fenn, hiszen az egységesnek nyilvánított birodalomban egységesnek kell lennie a közigazgatás területi szerveinek is.