Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

kély száma és nevelőhicny miatt, Viliánylkövesden pedig a szülők tartózkodása miatt a nyelvoktatást bevezetni, Szálainak kivételével nem lehet. Helyettük inkább KomlóKenderföldön, Dunaszekcsőn és a máir említett Szalatnakon kezdik el a nyelvoktaítást. Dunaszekcsőn csak 9 fő jelentkezett, de ide irányítják a rendkívüli mémet nyelvoktatásra jelentkezetteket is. Szágyon, Máriakéménden, Gödrekeresztúron a német nemzetiségi nyelvet oktató nevelők a folyó tanév végén nyugdíjba vonulnak, de a nyelvoktatást nyugdíjasként továbbra is vállalták. Nevelőhiány jelentkezett Baranyaszentgyörgyön, Újpetrén, Mekényesen és Kátolyban, ezért aiz 1958/59-es tanévben itt nem látta 'ismételten bevezethetőmek a nyelvoktatást.'

53 Az év végi jelentésből értesülünk arról, bogy a tanévben Szálainak és KomlóKenderföld iskolájában bevezették a német nemzetiségi nyelvtanítást. A tanéviben működő 76 német nemzetiségi nevelő közül 2 középiskolai, 2—2 polgári iskolai és általános iskolai tanár, a többiek németül beszélő tanítók, illetőleg más szakos tanárok. A nevelőhiáinyon a következő tanévben végző német tanítóképzősökkel szándékoztak javítani, közülük ugyanis 18 fő Baranyában kívánt elhelyezkedni. A délszláv szakfelügyeletet ez évtől Baranya és Somogy területén öszszevamtan végezték. A szakfelügyelő jelentéséből részletesen értesülhetünk a délszláv nyelvű oktatásról: Baranya megyében 18 nyelvoktató iskola, 2 tannyelvű iskola és 1 diákotthon, Somogy megyében 4 nyelvoktató iskola működött. A délszláv nemzetiségek oktatását végző iskolákról részletes és teljes körű felsorolást is adott az általa meglátogatott iskolák ismertetésével: Áta, Kökény, Nagykozár, Olasz, Pécsudvard, Pogány, Szalánta, Személy, Drávákétesztúr, Alsószentmárton, Kásád, Felsőszentmárton, Kátoly, Versend, Mohács-Külváros, MohácsBelváros, Felsőkanda Baranyában, Lakácsa, Tótújfalu, Potony, Szentborbás Somogyban. Tannyelvű iskola Pécsett és Németiben, diákotthon Pécsett működött. A Mohács-kü/város/ iskolában a második félévben szünetelt a borvát nyelv oktatása. A tanítónő szülés miatt távol volt, de egyébként is jelentős volt a lemorzsolódás. Drávakeresztúron és a Mohács-be/város/ iskoláiban csak felső tagozatos, Kásádon csak alsó tagozatos oktatás folyt. Drávakeresztúron két ízben kísérelték meg a szervezést, de eredménytelenül. Tartattak tőle, bogy a felső tagozatos oktatás is megszűnik, mert a 9 tanuló közül 4 magyar volt. A többi iskolában a tanítás menetét zökkenőmentesnek találta. Baranyában ekkor 18 délszláv nemzetiségi tanító, 8 szaktanár, 4 magyar képesítésű nevelő oktatta a délszláv nyelvet, de az utóbbiak is rendelkeztek a megfelelő képesítéssel. Somogyban 8 délszláv nemzetiségű tanító működött. Az elhelyezési lehetőségeket megfelelőnek tartották, csak Pécsett jeleztek továbbra is helyszűkét.

34 A német nemzetiségi nyelvoktatás Somogyban nem terjedt el. A megyei művelődésügyi osztály már 1958. május 22-én jelentette a minisztériumnak, hogy az iskolák számát nem emeli. A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége viszont azért kereste meg a megyét, mert a miniszteri engedély ellenére nyelvoktatás nem folyt. A minisztérium is foglalkozott a kérdéssel. Véleménye sze-