Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

kély száma és nevelőhicny miatt, Viliánylkövesden pedig a szülők tartózkodása miatt a nyelvoktatást bevezetni, Szálainak kivételével nem lehet. Helyettük inkább Komló­Kenderföldön, Dunaszekcsőn és a máir említett Szalatnakon kezdik el a nyelvok­taítást. Dunaszekcsőn csak 9 fő jelentkezett, de ide irányítják a rendkívüli mémet nyelvoktatásra jelentkezetteket is. Szágyon, Máriakéménden, Gödrekeresztúron a német nemzetiségi nyelvet oktató nevelők a folyó tanév végén nyugdíjba vonulnak, de a nyelvoktatást nyugdíjasként továbbra is vállalták. Nevelőhiány jelentkezett Baranyaszentgyörgyön, Újpetrén, Mekényesen és Kátolyban, ezért aiz 1958/59-es tanévben itt nem látta 'ismételten bevezethetőmek a nyelvoktatást.' 53 Az év végi jelentésből értesülünk arról, bogy a tanévben Szálainak és Komló­Kenderföld iskolájában bevezették a német nemzetiségi nyelvtanítást. A tanéviben működő 76 német nemzetiségi nevelő közül 2 középiskolai, 2—2 pol­gári iskolai és általános iskolai tanár, a többiek németül beszélő tanítók, illetőleg más szakos tanárok. A nevelőhiáinyon a következő tanévben végző német tanító­képzősökkel szándékoztak javítani, közülük ugyanis 18 fő Baranyában kívánt el­helyezkedni. A délszláv szakfelügyeletet ez évtől Baranya és Somogy területén ösz­szevamtan végezték. A szakfelügyelő jelentéséből részletesen értesülhetünk a dél­szláv nyelvű oktatásról: Baranya megyében 18 nyelvoktató iskola, 2 tannyelvű iskola és 1 diákotthon, Somogy megyében 4 nyelvoktató iskola működött. A délszláv nemzetiségek oktatását végző iskolákról részletes és teljes körű fel­sorolást is adott az általa meglátogatott iskolák ismertetésével: Áta, Kökény, Nagy­kozár, Olasz, Pécsudvard, Pogány, Szalánta, Személy, Drávákétesztúr, Alsószent­márton, Kásád, Felsőszentmárton, Kátoly, Versend, Mohács-Külváros, Mohács­Belváros, Felsőkanda Baranyában, Lakácsa, Tótújfalu, Potony, Szentborbás So­mogyban. Tannyelvű iskola Pécsett és Németiben, diákotthon Pécsett működött. A Mohács-kü/város/ iskolában a második félévben szünetelt a borvát nyelv oktatá­sa. A tanítónő szülés miatt távol volt, de egyébként is jelentős volt a lemorzsoló­dás. Drávakeresztúron és a Mohács-be/város/ iskoláiban csak felső tagozatos, Ká­sádon csak alsó tagozatos oktatás folyt. Drávakeresztúron két ízben kísérelték meg a szervezést, de eredménytelenül. Tartattak tőle, bogy a felső tagozatos oktatás is megszűnik, mert a 9 tanuló közül 4 magyar volt. A többi iskolában a tanítás menetét zökkenőmentesnek találta. Baranyában ekkor 18 délszláv nemzetiségi ta­nító, 8 szaktanár, 4 magyar képesítésű nevelő oktatta a délszláv nyelvet, de az utóbbiak is rendelkeztek a megfelelő képesítéssel. Somogyban 8 délszláv nem­zetiségű tanító működött. Az elhelyezési lehetőségeket megfelelőnek tartották, csak Pécsett jeleztek to­vábbra is helyszűkét. 34 A német nemzetiségi nyelvoktatás Somogyban nem terjedt el. A megyei műve­lődésügyi osztály már 1958. május 22-én jelentette a minisztériumnak, hogy az is­kolák számát nem emeli. A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövet­sége viszont azért kereste meg a megyét, mert a miniszteri engedély ellenére nyelvoktatás nem folyt. A minisztérium is foglalkozott a kérdéssel. Véleménye sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom