Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész
A megye börtönőri, karhatalmi, közbiztonsági létszáma a következő: Fő Évi fizetés forintban Börtönőrség őrmester (lótartással) 1 224 káplár 4 96 börtönőr 38 84 43~ 43 Lovas pandúrok (lótartással) őrmester 1 224 pandúr (rendőr) 14 . 200 TT 15 Gyalogos pandúrral káplár 6 96 pandúr 37 84 43 43 összes 101 fő Ez a 101 fő megyei fegyveres erő (a 101 fő „megyei szolga") a csendőrség behozataláig marad meg — mondja az új szervezeteket jóváhagyó főispáni leirat. Az eddig említetteken (a megyei-járási tisztviselőn, az írnokokon, a megyei fegyveres erő tagjain) felül a megye a költségvetési előirányzat összeállítása kapcsán még az alábbi béreket kéri biztosítani: 7 járási bába évi fizetését á 150 forinttal, a kéményseprőnek átalányként 50 forintot, a hóhérnak átalányként 162 forintot, továbbá az „elegyes kiadások" között kéri a főbírók mellett foglalkoztatott írnokok részére a napidíjat. 51 A megyefőnökség óriási iratanyagát látva, és figyelembe véve az azokhoz szükséges előmunkálatokat, joggal csodálkozik a ma embere, hogyan volt képes ez a kis létszámú igazgatási apparátus — az akkori körülmények között — ekkora teljesítményre. Különösen nehéz megérteni azt, hogy az írnoki gárda hogyan bírta azt az óriási tömegű másolást. Ez utóbbira egy — 13 hónappal későbbi — adalék ad némi magyarázatot. A vajszlói jegyző lemond. A szolgabíró javasolja a saját napidíjas írnokát, Nagy Ignácot Vaíjszlóra jegyzővé kinevezni és egyben előterjesztést tesz a szolgabírói írnok személyére is. A megyefőnök a szolgabíró javaslatára Nagy Ignácot a vajszlói jegyzőségben megerősíti, de a szolgabírói írnok személyére vonatkozó javaslatát nem fogadja el, mert ,,. . . jelenleg a megyefőnöki irodában több egyének léteznek, kik jövőben díjazott alkalmazás reményében hónapok óta ingyen szolgálatot tesznek . . .", amit méltányolni kell. Ezért „. . . a megyefőnöki irodában munkálkodó Német Benedek eddigi szorgalma jutalmául azonnal felsőbb jóváhagyás reményében ..." a szolgabíró mellé 45 krajcáros napidíjjal kineveztetik. (Ugyancsak díjazás nélkül dolgozott ekkor a megyefőnöki irodában Oláh Károly is. 52 ) Ebből a konkrét esetből megállapítható, hogy a neoabszolutizmus elején nemcsak a fizetési listákon szereplők dolgoznak a megyefőnökségen, hanem ingyen, a későbbi kinevezés reményében többen is vállaltak munkát a megyei apparátusban. 1850-51-ben tehát nem idegenkednek a hivatalvállalástól a baranyaiak sem. Ez egyébként országosan szintén így volt ekkor. Egyetlen adalék a Pesti Naplóból. „Ha törvénykezési, közigazgatási hivatalnokain és adózási választmányok személyzetén végignézünk: a régi pártok minden színezetéből találunk ott: van ezek kö-