Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

zött ó-conservativ ó-ellenies, sőt forradalmi hivatalnok is, ... elvileg a hivatalok közt nem tevének különbséget, sőt az olyan választmányi tagság, mely . . . jelentékeny napidíjjal van ellátva, minden tekintetben bátran hivatalok sorába sorolható." Vannak olyanok, akik ezeket elvállalják, a díjazást örömmel zsebre rakják, de azért a hivatalnokoskodás ellen . . . „magas megrovó hangon szólnak, magukat az önmegtagadás példájának mutatván fel".'

3 6. A megyei szervezet átalakításával egyidejűleg a városok és a községek vezetőségét is felül kellett vizsgálni. Egyébként a községekre vonatkozóan fennálló rendelkezések maradtak továbbra is hatályban, hacsak külön, kivételesen másképp nem rendelkeznek. Cseh Ede - még mint alispán - hívta fel 1849. október 1-én a főszolgabírók figyelmét a közelgő községi előljárósági választások kapcsán arra, hogy ,,a választásokra felügyelő tiszt urak felelet terhe alatt oda működjenek, miként a múlt mozgalmakban avatottak, vagy másképp rossz, izgató, bujtogató szellemű" egyének elöljáróknak ne választassanak. Szükséges tehát, hogy a főbíró előlegesen is intézkedjék a kijelölendő egyéneket kiszemeltetni.

:/

' Az átszervezés kezdetén, 1850. október 31-én Cseh Ede - mint megyefőnök ismét minden közigazgatási szolgabírót felhív arra, hogy a falusi és mezővárosi bírókat és elöljárókat „kellő előleges értesülés" megszerzése után jelölje ki és jóváhagyás végett terjessze fel. (Megjegyzi a megyefőnök, hogy a kijelölésért a szolgabíró a felelős, ami annak nyílt beismerése egyben, hogy a megyefőnöki „helybenhagyás" merő formalitás.) Kéri a megyefőnök továbbá azt is, hogy küldjék be a szolgabírák járásaik jegyzőinek névjegyzékét, feltüntetve a hozzá tartozó községeket és a jegyzők fizetését. Az üres jegyzői állások betöltésére - megjelölve a fizetéseket - javaslatot kell tennie a szolgabírónak. (Ha a megyefőnök a szolgabíró által javasolt személyt nevezi ki jegyzőnek,'

5 a felelősség a javaslattevő szolgabírót terheli. Tehát a megyefőnöki kinevezés is csak formalitás a felelősség tekintetében.) Siklós mezőváros esetében csak az elöljáróság évente változó tagjai pótlására kér javaslatot a megyefőnök. Mohács rendezett tanácsú város és Siklós esetében pedig bekéri a megyefőnök a tisztviselők és a szolgák névsorát fizetésük feltüntetésével és közölni kéri azt is, hogy „szolgák" melyik tisztviselő mellé vannak beosztva.''' A naptári év hátralévő két hónapjában a szolgabírák kellően informálódtak és kijelölték az új elöljáróságokat. A szolgabírói kijelöléseket a megyefőnök megerősítette és felhívta a szolgabírákat, hogy az elöljáróságokat eskessék fel és iktassák hivatalukba.

57 Több gondot okozott a jegyzőségek kialakítása a főbíróknak. Most minden községet be kell sorolni a jegyzői székhely megközelítését, a népesség és a terület figyelembevételével valamelyik jegyzőhöz. Ez a munkálat több-kevesebb ideig elhúzódott. A szentlőrinci járás jegyzőségekre való felosztását pl. csak 1850. június 30-án*hagyták jóvá a főbíró javaslata szerint.

58 Gondot okozott egyes puszták vonatkozásában az államhatalom alá helyezés. Ugyanis a feudális korban az uradalmi puszták cselédsége felett az uradalom gazdasági tisztjei gyakorolták a rendészeti jogokat. Balogh Károly főbíró még 1850 végén is azt javasolja a megyefőnöknek, hogy Sátoristye puszta cselédjeit a helybeli tiszttartónak „helység bírói minőségű rendőri felügyeiése alá" helyezzék. A megyefőnökség azonban Nagynyárád község bírája és elöljárósága alá rendeli a pusztát, mert nem fér össze „a fennálló törvényes rendelkezésekkel", hogy az uradalmi tiszttartó rendőri (rendészeti) hatalommal is bírjon.

59