Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945)
a magyar lakosság középrétegei körében az Imrédy-féle szélsőjobboldalii Magyar Megújulás Pártja növelte befolyását. E pártban 'kezdettől fogva jelentős szerepet játszottak az egykori Egyesült Magyar Pártnak azok a vezetői, akik 1940 őszén magúik is (kiléptek híveikkel együtt a kormánypártiból. Jaross Andor belügyminisztersége, Kukorelly György Bors-Hont megyei főispánsága, térhódításuk elősegítésében lényeges szerepet játszott. 118 A Nyilaskeresztes Párt, aimelynék fejlődése évek óta stagnait, az utóbbi hónapokban mutatott ugyan bizonyos erősödést, de gyökerei a tömegekben még kevésbé voltaik. A szlovák lakosság körében a Szlo vák Nemzeti Egység Pártjának aktivitása lanyhult; a front közeledése, a Szlovákia 1 partizán mozgalom kiszélesedésie a párt vezetését tétovázóvá, bizonytalankodóvá tette, bár a „megtisztított" Slovenska Jednota - júniustól kezdve teljesen egyértelműen - a Szovjetunió és a csehszlovák emigráció 'elleni rágalmaik szócsöve lett, s a szlovákiai és magyarországi sajtó magatartásával megegyezően a németekhez való hűséget hirdette „a végső győzelemig". 119 A Magyarországhoz csatolt terület szlovák lakossága arra a meggyőződésre kezdett jutni, hogy a szlovák kormány befolyása alatt álló Szlovák Nemzeti Egység Pártjától nem remélhet hatékony segítséget; egyre több szó esett arról, hogy a magyar uralom alóli szabadulás útja csakis a fasizmiussa! való szembefordulás és a Csehszlovákia helyreállítására való törekvés lehet. 1944 augusztusában a magyar rendőrhatóságok „Nyilatkozat a csehszlovák állalmi egység mellett" című, kézről kézre adott szlovák nyelvű röpcédúlára lettek figyelmesek. A nyilatkozat aláírása helyett ki-ki egy hatjegyű számmal jelezte csatlakozását, amely szám a felszabadulás után állásfoglalásának igazolásául szolgál. A nyilatkozat szövege a következő: „Mivel Magyarországon nincs lehetőség a szabad akarat kinyilvánításához, ily módon nyilvánítom akaratomat a csehszlovák államegység mellett. Teljes akaratommal a csehszlovák áilamegységet alkarom, mindkét irodalmi nyelvnek teljes biztosítása és egyenjogúsága feltétellével. A leghatározottabban visszautasítom és elítélem a ránk kényszerített magyar uralmat. Ugyanúgy elítélem azokat az elemeket, akiknek tevékenysége folytán terrorral lettünk elszakítva testvéreinktől és saját akaratunk ellenére idegen állaim kötelékébe kellett lépnünk. A legszorosabb kapcsolatot alkarom fenntartani a szláv nemzetekkel, különösen az oroszokkal. Elítélem az ellenük •folytatott testvérharcot, iminden megnyilvánulásában. Nevemben beszélni, tárgyalni a jövőben egyedül a csehszlovák állaimtanács és a csehszlovák kormány Illetékes, amely jelenleg Londonban székel. Háború után pedig a csehszlovák parlament. A rálnk 'kényszerített magyar uralmat és a magyar kormányt az elszakított területéken nem ismerem el. Ezt vallom, és becsületemmel a Csehszlovák Köztársaság újbóli felépítésén fáradozom." 120 Amikor az 1944. augusztus 23-i fordullattal Románia kiszakította magát a német szövetségből, Magyarországon másnap az összes politikai pártok tevékenységét kormányrendelettel felfüggesztették. A Szlovák Nemzeti Egység Pártja is tudomásul vette ezt a rendelkezést, de Kelemen főtitkárnak az új magyar miniszterelnökhöz, Lakatos Géza vezérezredeshez intézett szeptember 1-i folyaimodványa azt kérte, hogy mivel „a Slovenska Jednotát, mint a magyarországi szlovákság napilapját ezen rendelkezés nem érintette, az érsekújvári, losonci, és a kassai volt titkárságainknál létesített és eddig működő fiókszerkesztőségélnket azok eddigi helyiségeiben és működésükben továbbra is meghagyni kegyeskedjen". A helyzetre jellemző, hogy a Slovenska Jednota és a Szlovák Nemzeti Egység Pártja a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése pillanatától a i magyar kormány szemében már nem az a veszedelmes ellenség, amelynek korábban tekintették, hainem olyan erő, amelyre számít abban az alapvető törekvésében, hogy a Magyarországhoz