Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

megfelelőTeg a munkássággal és a városi polgársággal Ikereste volna az együttműködést. A kisgazdapártnak a keresztényszocialista párttal való fúziója súlyos politikai hiba volt, mert akkor jött létre ez a fúzió, amikor a keresztényszocialista párt már tettekkel bizonyította, hogy ... a háború előtti politika folyatása a célja".Az áltola előterjesztett határozati javaslat megnyugvással vette tudomásul a trianoni béke azon rendelkezését, amely ezt a területet Magyarországhoz visszacsatolta. Egyben elítélte a Magyarországon uralkodó politikai rendszert, amely ,,a további megszállást provokálja" és kérte a megszálló hatalom kormányát, ,,hogy e terüíeten engedélyezze a lakosság polgári önkormányzatát...

69 Lovászy beszéde tartalmilag teljesen egybevágott Linder Béla mind jobban körvonalazódó októbrista irányvonalával: „Meg vagyok győződve, hogy ha rajta maradtunk volna azon az úton, amelyen az októberi forradalom megindult, nem jutottunk volna ennyire tönkre. Egyrészt a béke nem lett volna olyan kegyetlen, másrészt a konszolidáció útján sóikkal előbbre haladtunk volna . . . Azonban . . . ránk szakadt a második katasztrófa, a bolsevizmus. Arriilkor elámították a munkások vezetőit, hogy megvalósítanak egy ma még éretlen, egy ma még lehetetlen termelési és társadalmi rendet, amely majd valamikor csak századok múlva, vagy talán évtizedek múlva a fejlődés során a produkció nagy bősége mellett valósulhat meg . . . Amikor ez a rendszer is összeomlott, akkor megint megnyílt az alkalom arra, hogy Magyarországot rávezessük a társadalmi erők egyesítésének útjára. (Kiemelés tőlem. S. T.) De akkor jött a reakció . . ."

70 A továbbiakban éles szavakkal bírálta az ellenforradalmi rendszert, majd úgy vélekedett, hogy a szerbek által megszállt Baranya, amely „elkerülte úgy a vörös, mint a fehér terrort . . . alkalmas arra, hogy a társadalmi békét megteremtse". Sajnálkozott amiatt, hogy a polgárság, munkásság és parasztság között itt sem tapasztalható együttműködési készség. Elmarasztalta a polgárságot a pécsi választások bojkottálása miatt. Együttműködésre szólította őket, a szerbeket pedig arra, hogy tegyék lehetővé egy szélesebb koalíciónak választások útján a megyei törvényhatósági bizottság megalkotását.

71 Az a tény, hogy Linder után a Károlyi-kormány még egy tagja felbukkant Pécsett, továbbá, hogy Linder november végén egy másik volt miniszter társával, Jászi Oszkárral is találkozott Belgrádban, olyan kombinációikat indított el a polgári táborban, melyek szerint Pécsett egy ellenkormány létrehozását tervezik. Azzal, hogy a szerbek nem teljesítették a megyei autonómiára vonatkozó ígéreteiket, hogy akadályozták a pécsi városi autonómia működését és gazdaságilag szinte megfojtották, azzal hogy a Linder vezette városháza függetlenítette magát a párttól és attól függetlenül, annak háta mögött a szerbekkel és polgári politikusokkal folytatott a város és a megye jövőjéről tárgyalásokat, világossá vált, hogy a pécsi szocialistáknak a város vezetésének elvállalásakor kialakított terve az adott keretekben már nem valósítható meg. Ez a felismerés 1920. december 19-én arra indította a párt vezetőségét, hogy kiáltványban forduljon a párt tagságához és bejelentse: a páii nem vállalja a továbbiakban a városi önkormányzatot, a párthoz tartozó bizottsági tagokat felszólítja, hogy megbízatásukról mondjanak le. A városi közigazgatás vállalásával ugyanis mint egy további program első lépcsőjével az volt a terv, hogy itt a nagyobb szervezkedési szabadságot felhasználva a párt a munkásságot tömörítse, demokratikus és szociális várospolitikával javítson helyzetén, megóvja a területet a fehérterrortól, országos szempontból pedig a magyarországi ellenforradalom elleni harchoz kiindulási bázist teremtsen. E célok valóra váltására további lehetőség nem lévén a pártvezetőség az egyetlen lehetséges és tisztességes megoldást választotta.