Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)
A szocialista pártvezetőségnek ezt a lépését a városi reakció igyekezett rögtön kiaknázni. A pécsi városházáról történt eltávolítása után a demarkációs vonal túloldalán, a Sásdon letelepedett Nendtvich azonal összehívta az ott székelő régi városi vezetőket. Tanácskozásukról ezt jegyezte fel: ,,A régi tisztikar vezetősége is foglalkozott a kérdéssel és irányításom mellett elhatározta, hogy . . . kötelességének ismeri a város adminisztrációját. . . ismét átvenni, nehogy tartózkodásával alapot nyújtson arra, bogy a városi adminisztrációban teljesen a szerb impérium fészkelődjék be". 72 Következő jelentésében azonban már arról kellett beszámolnia, hogy a ,,szerb kormány, mivel a város régi vezetőségét érthető okokból visszaállítani nem akarta, engedni volt kénytelen, négymillió korona kölcsönt helyezett kilátásba a város vezetőségének és ebből egymilliót december 31-én annak tényleg rendelkezésére is bocsátott". 73 A valóságban az történt, hogy a lemondásra felhívó párthatározatnak megfelelően a tanács tagjai bejelentették lemondásukat azzal, hogy 15 napig, amíg új városvezetésről gondoskodás nem történik, helyükön imoradmalk. A tanácstagok lemondásáért a szerbek elsősorban Hajdú Gyulára nehezteltek. A pécsi eseményekről besúgó hálózatán keresztül általában igen ipontos és megbízhatóan tájékozott Nendtvich' 4 is úgy értesült, hogy ,,a szerb hatóság . . . Pécs és Baranyára kétségtelenül fennálló annexiós törekvéseiben a dr. Hajdú vezetése alatt álló párt részéről nem részesült megfelelő táimogátasban, miután ezen törekvésekhez Hajdú . . . kapható nem volt". 7 ' Ebben a helyzetben a szerbeiknek jól jött a Kaposvári Körletparancsnokság által a Fővezérség irattárából előkerített és Csolak-Antics szerb parancsnoknak eljuttatott levél, amelyben Hajdú a Tanácsköztársaság idején Kun Bélától a szerbek elleni katonai akciót sürgette. A következmény Hajdú azonnali kiutasítása a (megszállt területről. Távozása öt nappal a városi tanács lemondása után bekövetkezett. Ezután Linder és elvbarátai nem tartották magukat a párthatározathoz és maradtaik hivatalukban. Nem a szerbek hátráltak meg, hanem a hivatalához ragaszkodó bürokratikus csoport, melynek fokozatos fejülkerékedését a meggyengült pártvezetés nem tudta megakadályozni. A történteket a párt lapja, a Munkás 1921. január 5-i száma Linderék álláspontjának megfelelően próbálta kiimagyarázni. E szerint a lemondást bejelentő nyilatkozat után a város vezetősége küldöttséget menesztett Belgrádba, hogy a kiáltványban kifogásolta kat és kívánságokat előterjesszék és azokra orvoslást kérjenek. Annyi biztatást kaptak, hogy a kívánságok — a teljes vármegyei és városi autonómia, a valuta rendezése, a megszállás fenntartása — tárgyalási alapot képezhetnek. A gazdasági kérdések rendezésére tett ígéret ellenében az ügyek intézését vállalták. A továbbiakban Linderék által a megyei autonómia érdekében folytatott tárgyalások csupán a szerb annexióval való teljes azonosulás útját takaró fügefalevélnek bizonyultak. A szerbek is felismerték Linderben azt az embert, aki törekvéseiket leginkább szolgálhatja. Ezért a pécsi polgárság 12 tagú küldöttségét, amely január 8-án a Linder-Lovászy-.féle megyéi autonómia akció megtorpedózására érkezett Belgrádba, Pasics miniszterelnök nem fogadta. Végül nemcsak biztatást nem kaptak, hanem még további megadóztatást helyeztek számukra kilátásba. 70 A megyei autonómia kérdéséről január 9-én Linder, Hoffmann és még két szociáldemokrata megbeszélést folytatott Draskovics szerb belügyminiszterrel. 77 Január 13-án este Rajics kézhezkapta a belügyminiszter táviratát, amely közölte, hogy Baranyában azonnal létre kell hozni a megyei törvényhatósági bizottságot. A megyei törvényhatósági bízottság 120 tagból áll. ,,A közigazgatási testületben kell, h ogy arányosain az összes társadalmi osztályok és nemzetiségek, politikai