Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

A szocialista pártvezetőségnek ezt a lépését a városi reakció igyekezett rög­tön kiaknázni. A pécsi városházáról történt eltávolítása után a demarkációs vo­nal túloldalán, a Sásdon letelepedett Nendtvich azonal összehívta az ott székelő régi városi vezetőket. Tanácskozásukról ezt jegyezte fel: ,,A régi tisztikar vezető­sége is foglalkozott a kérdéssel és irányításom mellett elhatározta, hogy . . . köte­lességének ismeri a város adminisztrációját. . . ismét átvenni, nehogy tartózko­dásával alapot nyújtson arra, bogy a városi adminisztrációban teljesen a szerb impérium fészkelődjék be". 72 Következő jelentésében azonban már arról kellett beszámolnia, hogy a ,,szerb kormány, mivel a város régi vezetőségét érthető okok­ból visszaállítani nem akarta, engedni volt kénytelen, négymillió korona kölcsönt helyezett kilátásba a város vezetőségének és ebből egymilliót december 31-én annak tényleg rendelkezésére is bocsátott". 73 A valóságban az történt, hogy a lemondásra felhívó párthatározatnak megfele­lően a tanács tagjai bejelentették lemondásukat azzal, hogy 15 napig, amíg új városvezetésről gondoskodás nem történik, helyükön imoradmalk. A tanácstagok lemondásáért a szerbek elsősorban Hajdú Gyulára nehezteltek. A pécsi esemé­nyekről besúgó hálózatán keresztül általában igen ipontos és megbízhatóan tá­jékozott Nendtvich' 4 is úgy értesült, hogy ,,a szerb hatóság . . . Pécs és Baranyára kétségtelenül fennálló annexiós törekvéseiben a dr. Hajdú vezetése alatt álló párt részéről nem részesült megfelelő táimogátasban, miután ezen törekvések­hez Hajdú . . . kapható nem volt". 7 ' Ebben a helyzetben a szerbeiknek jól jött a Kaposvári Körletparancsnokság által a Fővezérség irattárából előkerített és Cso­lak-Antics szerb parancsnoknak eljuttatott levél, amelyben Hajdú a Tanácsköz­társaság idején Kun Bélától a szerbek elleni katonai akciót sürgette. A következ­mény Hajdú azonnali kiutasítása a (megszállt területről. Távozása öt nappal a városi tanács lemondása után bekövetkezett. Ezután Linder és elvbarátai nem tartották magukat a párthatározathoz és maradtaik hivatalukban. Nem a szerbek hátráltak meg, hanem a hivatalához ragaszkodó bürokratikus csoport, melynek fokozatos fejülkerékedését a meggyengült pártvezetés nem tudta megakadályozni. A történteket a párt lapja, a Munkás 1921. január 5-i száma Linderék álláspont­jának megfelelően próbálta kiimagyarázni. E szerint a lemondást bejelentő nyi­latkozat után a város vezetősége küldöttséget menesztett Belgrádba, hogy a kiáltványban kifogásolta kat és kívánságokat előterjesszék és azokra orvoslást kér­jenek. Annyi biztatást kaptak, hogy a kívánságok — a teljes vármegyei és városi autonómia, a valuta rendezése, a megszállás fenntartása — tárgyalási alapot ké­pezhetnek. A gazdasági kérdések rendezésére tett ígéret ellenében az ügyek in­tézését vállalták. A továbbiakban Linderék által a megyei autonómia érdekében folytatott tárgyalások csupán a szerb annexióval való teljes azonosulás útját ta­karó fügefalevélnek bizonyultak. A szerbek is felismerték Linderben azt az embert, aki törekvéseiket leginkább szolgálhatja. Ezért a pécsi polgárság 12 tagú kül­döttségét, amely január 8-án a Linder-Lovászy-.féle megyéi autonómia akció meg­torpedózására érkezett Belgrádba, Pasics miniszterelnök nem fogadta. Végül nem­csak biztatást nem kaptak, hanem még további megadóztatást helyeztek számukra kilátásba. 70 A megyei autonómia kérdéséről január 9-én Linder, Hoffmann és még két szo­ciáldemokrata megbeszélést folytatott Draskovics szerb belügyminiszterrel. 77 Ja­nuár 13-án este Rajics kézhezkapta a belügyminiszter táviratát, amely közölte, hogy Baranyában azonnal létre kell hozni a megyei törvényhatósági bizottságot. A megyei törvényhatósági bízottság 120 tagból áll. ,,A közigazgatási testületben kell, h ogy arányosain az összes társadalmi osztályok és nemzetiségek, politikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom