Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)
a magyar hatáságaknak. Úgy vélte, hogy a kibékülést a Magyarországon kormányon levő keresztény blokknak kellene előkészítenie. Felajánlotta készségét a közvetítésre és kérte, hogy Komócsy hozza a magyar kormány tudomására közléseit. 1,1 ígéretéhez híven Komócsy István feljegyzését elküldte Huszár Károly miniszterelnöknek, akitől azt a választ kapta, hogy az ügy tanulmányozása előtt határozott választ nem adhat, de véleménye szeriint is kívánatos a jó viszony. Ennek érdekében lehetséges volna, hogy a magyar kormány egy külön megbízottat Pécsre küldjön. A magyar miniszterelnök véleményét Komócsy közölte az őt félkereső kormánybiztos alispánnal és megállapodtak abban, hogy Rajics február 1-én külön futárt küldjön Belgrádba, alki által kormányának a következő előterjesztést teszi : 1. A belgrádi kormány engedélyezze ismét a betiltott magyar és keresztényszocialista Pécsi Est megjelenését. 2. Tájékoztatja a kormányt az ő kezdeményezéséből lefolytatott megbeszélés lényegéről és a kormánynak is javasolja a szerb-magyar közeledés keresését. 3. Fölveti azt a gondolatot, hogy a pécsi-baranyai problémák gyorsabb és simább lebonyolítására egy külön magyar kormánymegbízott jöjjön Pécsre, aki feljogosítva legyen a magyar kormány érdekéit képviselni Pécs és Baranya esetleges kiürítésénél. 1 '' Komócsy úgy ítélte meg, hogy amennyiben a Pécsi Est újra megjelenhet, keresztényszocialista irányának fönntartása mellett a magyar—szerb közeledés szószólója lesz ,,oly értelemben és azon határig, ahogyan és ameddig azt a magyarszerb érintkezés diplomáciai háttere megengedi". 10 Egy magyar kormánymegbízottnak Belgrádban való akkreditálását és Pécsre küldését pedig azért javasolta, mert a magyar impérium visszaállításának jó eszközét látta benne. Rajics a Belgrádba küldött futárral azonban a december 31-én történt megállapodás 1. és 2. pontjára nézve tett csupán előterjesztést és nem vetette fel a Pécsre küldendő magyar kormánymegbízott kérdését, mert „ezúttal csak tájékoztató első bevezetést akart tenni a talaj további előkészítésére". 1 ' A hatalomra jutott magyarországi ellenforradalmi kurzus pécsi exponenseivel való tárgyalás és kapcsolat csak átmeneti taktikaíi fogásnak tekinthető. A szerb taktika fő eleme az új helyzetben a szociáldemokratákhoz, és a magyarországi új kurzus liberális ellenfeleihez való közeledés volt. A Tanácsköztársaság idején Pécsett és Baranya megszállt részén a szerb védelem árnyékában várakozó politikai reakció, a Tanácsköztársaiság területéről ide menekült sorstársaik az ellenforradalom magyarországi hatalomra jutásának első napjától a legerélyesebben követelték Pécsről és Baranyából a szerbek kivonulását. A tanácshatalom elől Pécsre menekült polgári elemek eltávolítására a szerb hatóságok a magyarországi hatalomváltás első napjaiban intézkedéseket tetteik. Pandurovics kormánybiztos főispán már 1919. augusztus 8-án felhívta a pécsi polgármestert, hogy intézkedjen a pécsi illetőséggel nem bíró személyeknek a városból való eltávolításáról, „miután a magyarországi viszonyok a beállott politikai változások következtében lényegesen megjavultak, és így az ide menekült egyének nem szorulnak többé szerb védelemre". 18 Az SzHSz királyi belügyminisztérium B. B. B. (Bácsika, Bánát, Baranya - S. T.) osztályának 1919. szeptember 29-én kelt rendelete ugyan előírta, hogy „a magyar bolsevik kormány bukása folytán Magyarországból a bolsevik gárdáiból átjött gyanús és veszedelmes oroszok letartóztatandók és Valjevóba leendő internálás végett őrséggel Belgrádba szállítandók", 19 mégis a fehérterror elől menekülő magyar kommunisták százai találtaik ez időben Pécsett átmeneti menedékre.
