Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Andrásfalvy Bertalan: A nemzetiségi és néprajzi csoportoik szerepéről

A NEMZETISÉGI ÉS NÉPRAJZI CSOPORTOK SZEREPÉRŐL (Gondolatok népcsoportok, nemzetiségek kapcsolatáról. Szerep öntudat.) ANDRÁSFALVY BERTALAN Az utóbbi évtizedek elméleti-néprajzi kutatásainak és felfedezéseinek közép­pontjában az a gondolat állt, hogy a kultúra jelenségei egymástól elválaszthatat­lanok, egymással függvényrendszert, szerkezetet alkotnak. Az egyes jelenségek együtt többet jelentenek, mint azok egyszerű összege, a részeik csak az egész is­meretében értelmezhetők. 1 A kutatások, melyek soirám ezek az elméleteik megszülettek, elsős ónban a törzsi társadalmaik körében folytaik, kevésbé sikerült az ottani felismeréseket az európai összetett társadalmiak népességére alkalmazni, nem utolsósorban ezért, mert ak­kor az értelmezéseket óhatatlanul a nemzeteik politikai történetére is ki kellett vol­na terjeszteniäk. Vagyis egy ilyen vizsgálat esetében be kellett volna vonnunk a köztörténet tényeit, márpedig az európai néprajz — bár nemzeti tudományként egy nemzet, egy ország vagy nyelvterület egészére kiterjedően készítette összefoglaló áttekintéseit, - művelői mindig érezték, legalábbis a lelkiismeretesebbjei, hogy nép­rajzi módszerrel egy összetett, osztályokra, rétegökre osztott nemzet egészét nem tudja jellemezni. Az egész nemzetre kiterjedő műveltség-rajz, karakterológia szük­ségszerűen mindig a romantika, az elfogult, hamis nacionalizmus tudománytalan és manipulált politikai eszközévé vált.-' Egy nemzet, egy ország politikai határai közt lakó nép, de az egy nyelvhez tar­tozó, különböző politikai határok közt élő nép kultúrája nem képezheti a közvetlen néprajzi kutatások tárgyát, melyben a műveltség jelenségeit, közvetlen összefüg­géseit, a részekből az egészt, — az etnológiai kutatások alapján kialakított mód­szerrel jellemezni lehetne. E megállapítás érvényét bizonyítja a gyakorlat is, a ma­gyar néprajzi kutatások eddigi eredményei: csak olyan munkák tudták megmutat­ni a műveltség különböző részleteinek, résziterületéin dk szoros összefüggését, me­lyek egy kisebb népcsoportot választottak ki sokoldalú vizsgálatra. Ez legtöbbször egy falu, - mint Kocs, Harta, Átány, Kemse, Tápé, Mezőkövesd, Áj, Nógrádvar­sány, ! ritkábban egy falucsoport, mint Koszon a Székelyföldön, vagy néprajzi cso­port, mint Kalotaszeg, Sáriköz/ 1 Az úgynevezett néprajzi kismonográfiák, mint az Őrség, Kiskunság, Nagykunság, Jászság, Hajdúság, vagy a csángókról szóló nép­művészeti összefoglal ás már érezteti azt, hogy választott, inkább föld rajzi-történeti tájhatárok közt a műveltség korántsem nevezhető egységesnek, melyben a részek mind kölcsönösen összefüggnek és szerves egészet alkotnak. 5 A közvetlen népraj­zi gyűjtőmódszer és elmélet egy olyan népcsoportot ismerhet csak meg és jellemez­29. B. Helytörténetírás 1983/84 449

Next

/
Oldalképek
Tartalom