Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

BARANYA MEGYE KÖZIGAZGATÁSA A NEOABSZOLUTIZMUS IDEJÉN (II.) SZITA JÁNOS Bevezetés A dolgozat I. részében

1 tárgyalt intéz-<edéseivel elérte az osztrák kormányzat, hogy olyan légkör alakult ki a levert Magyarországon, hogy még a legrebellisebb „néptörzse", a magyar is kénytelen volt tudomásul venni, nincs lehetősége aktív ellenállásra. Egyetlen lehetősége van csak, tűrni és várni. Ennek a fagyos légkörnek a megteremtése azonban nem végcél; inkább csak előfeltétel volt ahhoz, hogy Magyarországnak az összbirodalomba való beolvasztása megtörténhessen, azaz az összbirodalmi államszervezetet nálunk zökkenőmentesen megvalósítsák. Az összbirodalom, azaz az egységes osztrák császárság létrehozása pedig a Habsburg-ház németországi törekvéseinek megvalósításához volt szükséges. Ugyanis mind az 1849 március elejére elkészült frankfurti német birodalmi alkotmánytervezet,

2 mind az ugyanerre az időre összeállított kremsieri osztrák alkotmánytervezet' kizárólag csak personáluniós kapcsolatot tett lehetővé a magyar és az osztrák törzsterületek között/' Ezt egyben az is jelentette, hogy a Habsburgház az uralma alatti területnek és népességnek csak kisebbik részével vehet részt a születőben lévő német birodalomban. így ennek a német birodalomnak legnagyobb, legnépesebb és gazdaságilag legerősebb tagállama Poroszország lett volna, amiből viszont az következik, hogy az új német államalakulatban porosz vezetés érvényesülne, és Ausztriának véglegesen le kellene mondania a német hegemónia megszerzéséről. A német kérdés ilyeténí állása kényszeríti az osztrák kormányzatot arra, hogy sürgősen cselekedjen. Kedvezővé tette az időpontot az osztrákok számára a magyarországi pillanatnyi katonai helyzet, helyesebben a kápolnai csata (február 26-27.) jelentőségének túlbecsülése. Ezen előzmények után oszlatták fel 1849. március 7-én a kremsieri alkotmányozó birodalmi gyűlést és hirdették ki ugyanezen a napon, de március 4-re keltezve „az egységes és oszthatatlan császárság" oktroyált alkotmányát.' A márciusi alkotmány - az egységessé nyilvánított - egész osztrák császárság területén azonnal hatályba lépett és formálisan is hatályon kívül helyezte Magyarországnak (és az osztrák tartományoknak) a márciusi alkotmánnyal ellentétes jogosultságait, (fgy pl. az 1848. április 11-én szentesített magyar törvények nagy részét.)

6 Az osztrák kormány a német kérdésben március 9-én már jegyzéket intéz a frankfurti parlamenthez. Ebben a jegyzékben a márciusi alkotmányban egységesnek nyilvánított 38 millió lakosú osztrák császárságot már megvalósult ténynek tekinti,