Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész
és ezt a 38 milliós Ausztriát kívánja beléptetni az újjá szervezendő Német Szövetségbe. Az osztrák elképzelés szerint új Német Szövetség 70 millió lakosából 38 millió lenne osztrák alattvaló; a Szövetség 70 tagú államok házában (Staatenhaus) 38 osztrák tag lenne, a többi német államot mindössze 32 küldött képviselné; a szövetség elnöki tisztére Ausztria tart igényt; azaz a Német Szövetség vezető hatalma Ausztria lenne. Az osztrákoknak tehát elsősorban azért volt szüksége a márciusi alkotmányra, hogy az alkotmányban deklarált egységes osztrák császárságra alapozhassák a német hegemónia iránti igényüket. Az egységes osztrák állam ekkor azonban csak papíron létezett; megvalósítása viszont már a német hegemónia megszerzése végett sürgőssé vált. Ahhoz, hogy osztrák császárság — legalább a felszínen — egységes állam benyomását keltse, egységes állami (törvényhozási, közigazgatási, bíráskodási) szervezettel, egységes jogrendszerrel kellett rendelkeznie; azaz fel kellett számolni az egységes tartományoknak — a történelmi fejlődés következtében - egymástól eltérő közigazgatási és bíráskodási szervezetét, azonosan kellett szabályozni a jogszabályalkotásban való részvételüket. Magyar vonatkozásban ez azt jelentette, hogy az országot be kell olvasztani az összbirodalomba. Hangsúlyozni szeretném, hogy Magyarország beolvasztására elsősorban a német hegemónia megszerzése végett volt szülksége Ausztriáinoík, és hogy nem a rámk „tukmált"' szabadságharc, és nem a - márciusi alkotmány kikényszerítette - függetlenségi nyilatkozat miatt kreá'ltá'k meg a jogeljátszás elméletét (Verwirkungstheorie), azaz azt, hogy Magyarország elveszítette jogát a viszonylag önálló, a többi Habsburg uralom alatt álló területtől eltérő, állami szervezetre és jogrendszerre. 8 A közigazgatás megszervezése a szabadságharc végén A márciusi alkotmány az igazságszolgáltatást és a közigazgatást szétválasztja és egymástól függetlennek nyilvánítja, továbbá a bírói hatalom gyakorlását kizárólag csak az állami bíróságokra ruházza/ 1 A bíráskodástól elkülönített végrehajtó hatalom pedig az alkotmány szerint a „szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatatlan" osztrák császárságban és a koronatartományokban egy és oszthatatlan, amely kizárólag a császárt illeti meg, aki ezt a miniszterek és az ezeknek alárendelt hivatalnokok által gyakorolja." 1 Az egységesnek nyilvánított végrehajtó hatalom helyi szerveire vonatkozó alapelveket június 26-án teszik közzé. 11 Az alapelvek szerint az alkotmányban felsorolt koronatartományok általában kerületekre (Kreis), ezek járásokra (Bezirk) oszlanak. A koronatartomány élén a belügyminiszternek alárendelt helytartó, a kerület élén a helytartónak alárendelt elnök, a járás élén a kerületi elnöknek alárendelt járási kapitány áll. Az egyes közigazgatási vezetők mellett helytartósági és kerületi tanácsok, illetve járási biztosok működnek, továbbá megfelelő hivatali személyzetet szerveznek melléjük. A közigazgatási egységek vezetői felelősek a közvetlen felügyeletük alatt álló egész apparátus tevékenységéért és kötelesek feletteseik rendelkezéseit pontosan végrehajtani, illetve végrehajtatni. Az alapelvek figyelembevételével már augusztus folyamán (9-én és 23-án) a cseh korona országai és a régi osztrák örökös tartományok területén lévő - tíz koronatartományban alakítják ki az új közigazgatási szervezetet. A kisebb koronatartományokat (pl. Salzburg, Szilézia, Karintia, Krajna) nem osztják kerületekre:
