Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében
tenî a telet, ott igen műértő közönség volt, mely igen szeretett színházba járni, és sok muzsikaértő volt. Itt muzsika kar is volt, a társaság szaporodott is énekes tagokkal. Adhattunk nagyobbszerű daljátékokat. Itt elememben voltam. Több úri házzal csakhamar megismerkedtem, mindenütt volt zongora. Mindenütt énekléssel töltöttük az időt. Nevezetes Répásy úr tisztelt házánál csaknem otthonos voltam. Két fia és egy leánya volt. A nagyobbik fiú Károly, a kisebbik Zsiga, mindkettő zongorázott, Károly énekelt is. Leánya, Fanni kisasszony, gyönyörű teremtés, és mi nagyon hozzá láncolt: angyalilag énekelt. Itt kedves telet töltöttem. Kantoméval minden bálban ott voltunk, hol álarccal, hol anélküli. Midőn vége lett a télnek, ismét visszamentünk Fejérvárra." 62 Hernády fennmaradt színlapok és Könyves Máté súgó 1822-es ,,Magyar theatromi 'sebkönyvetské"-je alapján összeállította Dérynéék műsorát 1821. december 6 és 1822. február 18 között. 63 A társulat azonban már októbertől Pécsett volt, amint írja a Hazai 's Külföldi Tudósítások (1822. 2. sz.): ,, . . . október, november és december folytában e városnak nagy megelégedésére adta ottan mutatványait, s azt a kedves meggyőződést szerezte, hogy a Magyar Nemzet, ha akarná, nem szorulna idegen mulatságokra". Műsorukon a következő zenés darabok hangzottak el: 1821. december 18. A falusi borbély (zene Johann Schenk, 1796) december 27. Balog István: Cserni György, szomorújáték (feltehetően Mát.ray Gábor 1812-ben komponált kísérőzenéjével) december 30. Böuerle: Tettetett Catalani, énekes vígjáték (zene Ignaz Schuster) 1822. január 8. Schikaneder: Az elégett ház c. vígjáték után énekes quodlibet kettős magyar tánccal január 13. Schiimk: Az arany idő, énekes /ígjáték január 17. Weidmann: Az égi háború vagy: az oskolamester quasi doktor c. víg énekes játékban „Nagyné Ifj. Asszony . . . egy Solot fog tántzolni." (zene esetleg Szerelemhegyi And rá s 6 ' 1 ) január 19. Dupetit—Méré: Árva és gyilkos, melodráma január 27. Balog István: Cserni György január 31. Schink: Az arany idő február 7. Böuerle: Tettetett Catalani február 18. Schikaneder: A csörgő sipka, énekes játék (zene esetleg Szerelemhegyi András 65 ) Október-novemberben bizonyára több operát játszottak, mert ez a műsor némileg ellentmond Déryné sorainak. Kiemelkedik Schenk rendkívül népszerű, és újabb kiadásban is megjelent 66 operája, eredeti címén Dorfbarbier. Balog István darabját leszámítva a korabeli bécsi színpad lefordított sikerdarabjait hallhatták Pécsett, bár ez természetes. 1822. november 14-én Kilényi jelentkezik újra Pestről, a ,,Hacker"-fogadóból címezve levelét. Társulatát ajánlva írja, hogy tudomása szerint a fehérvári társaság nem kíván többé Pécsre jönni. Kérelmét elutasítják, talán éppen azért, mert Balog Istvánék mégis ide érkeznek. 6 ' Feltűnő, hogy a Kilényinél korábban kérelmező Tratnig sem kap engedélyt. 68 Kissé visszatekintve feltűnő, hogy 1819-től egészen 1823 őszéig csak Balog és Kilényi társulatai uralják a pécsi színpadot. Ebben bizonyára része van Baranya nemeseinek is. Ettől kezdve azonban néhány évig csak német színészek érkeznek. Közülük az első a már ismert Kuntz-féle társulat, 1823. október 21-én. Kuntz Marburgból küldött levelében 17 éves pozsonyi, zágrábi, temesvári és klagenfurti sikereire és az ott előadott operákra hivatkozik. 69 Éppen ezért sajnálatos, hogy - mint már annyiszor - nem ismerjük az előadott műveket. 1824-re is visszahívják őket, de Kuntz visszatérve Marburgba, váratlanul elhunyt. Helyettese, Schmiedt" igazgatónő átadta a vendégszereplés lehetőségét Baptist Metzger, karlstadti színigazgató társulatának.
