Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében

Kuntz ajánlatában is ugyanaz äz ízlésváltozás érződik, mint Zöilnernél korábban. 1792-ben még Mozart: Szöktetései adatta elő Nagyszebenben.

48 Eddig csak német színjátszásról számolhattunk be. Baranya vármegye nemesei azonban - legalábbis ékes szólamú feliratokban — felhívják a figyelmet a nemzeti színjátszásra. 1793—1794-ben a vármegye is támogatja Szatmár felhívását adományok gyűjtésére magyar nemzeti színház építéséhez.

49 Az 1815-i felterjesztést már említettük. Nyilván ennek a mozgolódásnak eredményeiként jelent meg Pécsett az első magyar színtársulat, Balog István vezetésével. Kardos szerint őszig játszottak itt, majd innen mentek Székesfehérvárra, az ottani színház avatására. Műsoruk azonban ismeretlen/'

0 Balogh Istvánékat Joseph Bubenhofen együttese követi Zágrábból, ahol 18 évig működtek nagy sikerrel. Bubenhofen maga is énekes, a műsorukon 170 opera szerepelt. Ezért is sajnálatos, hogy ismeretlen marad pécsi repertoárjuk.

51 Némi támpontot nyújt azonban 1824-es győri műsoruk. Itt népszerű zenés vígjátékok mellett előadták Méhul: Joseph und seine Brüder (eredetileg csak Joseph, 1807) valamint Rossini: Ta ne red (1813) c. operáit.

52 Pécsett 1819 márciusálig maradtak. Bubenhofen mellett Kübler és Holzmann is jelentkezett újra. Utóbbi csak 1818. október 8-án írt Paksról, mert úgy hallotta, hogy bizonytalan Bubenhofenék érkezése. Operákat és baletteket ígért.

03 Bubenhofenék távoztával jön először Pécsre Kilényi Dávid társulata. Érdekükben már 1817. november 24-én írt Dömötör Pál Bács megyei táblabíró Kajdacsy Antal baranyai főispánhoz, majd annak halála után, 1818. április 20-án a városi tanácshoz.

54 Utóbbi levélben azt kérte, hogy Kilényi 16 tagú - ekkor Kecskeméten tartózkodó - társasága jöhessen Pécsre Balog Istvánék után rögtön. Ez Bubenhofennek sikerült, mint láttuk, de őket valóban Kilényiék követték. 1819. április 16-án elnyerték az őszi-téli játszási jogot is.

55 Emiatt a tanács elutasítja Karl Christ „königliche Bayrisch Privilegierter Schauspiel Directeur" társulatát Győrből, aki többek között nagyoperákat ígér.

56 Első ízben élvez tehát előnyt egy magyar színtársulat. Kilényiék műsora sajnos nem ismert, sőt november 14"én lemondja a téli szezont.

57 Ekkor már nem volt idő német színészek szerződtetésére. Hemády szerint azonban Kilényiék mégis vendégszerepeltek 1820 januárjában,

08 és a tavalyi szerződésszegésük ellenére ismét megkapták az engedélyt télre. Ezért nem jöhet Eszékről Franz Dung társulata.

59 Kilényi azonban eltanulta Küblertől a megbízhatatlanságot, mert karácsony után eltávozott. Dung rögtön újra próbálkozik,

60 de sem ő, sem a vele egyszerre jelentkező Tratnig és Ferdinand Valbach nem kap engedélyt a letelepedésre.

61 így az eddigi adatok alapján 1821 októberéig nincs előadás Pécsett. Kardos szerint még a télen sem játszott senki. Talán a német színészekre gondolt, hiszen Balog István vezetésével itt volt a „Székes Fehérvári Nemzeti Színjátezó Társaság". E társulat valóban a magyar színjátszás akkori legjelesebb személyiségeit tömörítette. Itt játszik Horváth József, Komlóssy Ferenc, Murányi Zsigmond és Vásárhelyi Károly; a színésznőik között pediig olyan hírességeket találunk, mint Déryné Széppataki Rózát, Kantomé Engelhart Annát, Komlóssyné Czegényi Erzsébetet, vagy Murányiné Lefévre Teréziát. Déryné híres Naplójának Pécsre vonatkozó feljegyzései az eddigi száraz adatok után élő közelségbe hozzák azt az életet, ahogy a színészek éltek Pécsett, és ahogy látták a várost és közönségét: „Pécs kedves hely volt a magyar színészet számára, mert műértő közönsége szívesen látogatta az előadásokat. Operákat is gyakrabban lehetett adni, mert a püspöki zenekar tagjaiban képzett zenészeket találtunk. Ott csakugyan mindnyájan jobb szerettük töl-