Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában

vő vállalkozásának. Az 1844-ben megalakult Védegylet Pécs vidéki osztályának jegyzője volt.

08 Az osztály megalakulásának időpontja az iratokból nem derül ki, annyi bizonyos, hogy az 1845 novemberi közgyűlésen Baranya már képviseltette magát egy küldöttel, míg a többi megyéből általában három, négyen érkeztek.

89 Hainer jegyzői minőségben a védegyleti pénzeket is kezelte s gróf Batthyány Kázmér a védegylet elnöke bizalmasának, Tóth Lőrincnek küldte fel Pestre.

99 Felterjesztésére kapott Obadich József pécsi kézmíves ezüst érdemérmet.

91 Ö közvetítette Barthos (?) selymének értékesítését, melynek bizományosa Pesten Tóth Lőrinc volt.

9- Perczel Antal a kőszegi posztó készítők ügyében kereste meg, akik Szekszárdon raktárt készültek felállítani. Posztójuk nem a legfinomabb, de a közönséges nép számára igen alkalmas és olcsó. Kéri, hogy Hainer vegye őket pártfogásába, és csináljon nekik egy kis propagandát.

93 A közvélemény figyelmének felkeltése céljából báró Majthényi József azt javasolja Hainernek, hogy a védegylet gyűléseit a megyei közgyűlések idejére tegyék.

9

'

1 Következő összejövetelüket már valóban az őszi közgyűlés időpontjában tartották. Az erről küldött beszámolóból kitűnik, hogy a védegylet pécsi osztályának 103 aláírt tagja volt 1846 őszén. Az általuk befizetett „felavatási" díj összege 63 pengő f 50 xr. Ugyanezen a gyűlésen határoztak raktárak felállításáról, és kijelölték a november 17-én tartandó nagygyűlésre a vidék képviselőjét, Szemelith Ferenc baloldali ügyvéd személyében.

9

^ Hainer Ignác a fentieken kívül számos más reformkori vállalkozásban is részt vett. Az iratanyag szűkössége miatt azonban csak regisztrálni tudjuk közreműködését, részletesen bemutatni nem. Befizetési nyugták igazolják tagságát a gazdasági egyesületben 1845-47. között. Ugyancsak tagja volt a Nemzeti Egyesületnek 1842—47. között.

91

' Czibur Gusztáv igazgató hozzá intézett leveléből kitűnik, hogy szerepe volt a Gyáralapító Társaságban is.

97 Aláírásokat gyűjtött a Fiume-vukovári vasút előmunkálataira.

98 Hainer szerteágazó tevékenységén belül a krónikás számára talán a Pesti Híríap részére végzett tudósítói munka a legérdekesebb. Kossuthnak írott bemutatkozó levele és első tudósítása keltezetlen, annyi bizonyos csupán, hogy 1841 vége felé íródott. Levelében a Pesti Hírlap baranyai tudósítójának ajánlkozik, mivel az elmúlt év folyamán nem akadt vállalkozó erre a feladatra. Lépésére felbátorították az elmúlt, 1839-40-es országgyűlésen szerzett tapasztalatai. Tárgyilagos, a tényekhez ragaszkodó tudósításokat ígért, amelyek szelleme - úgy véli — összhangban áll a Pesti Hírlap irányával.

99 A Pesti Hírlap elfogadta Hainer ajánlkozását, és a levelezésre rá nem érő főnöke helyett munkatársa, Lángh Ignác válaszolt. Megköszönve a küldött tudósítást, újabbakat kérve közölte, hogy az új év elejétől tiszteletpéldányt küldenek neki a lapból.

100 A Kossuth szerkesztette lap első évének végén körlevelet intézett vidéki tudósítóihoz, amelyben úgy értékelte a helyzetet, hogy a politikai pártok határozottabb színezetet öltötek, a nemzet eszmél, s ezért a Pesti Hírlap is tett valamit. Elsősorban a megyei és városi gyűlésekről kért tudósításokat a lap. Utóiratban Kossuth sajátkezű soraival fejezi ki sajnálkozását Hainernak, hogy az orgazda papról írott tudósítását a cenzúra törölte. „Bárkimás átadatott volna a közvélemény bírálatának, de a pap, habár tolvaj, orgazda, szentnek nézetik. . . És mindez a XIX.ik században!"

101 Hainer 1841-43 között összesen kilenc tudósítást írt az újság részére. 1843 májusában lemondott tudósítói tisztéről. Indokait nem ismerjük, de elképzelhető, hogy a radikális szellemű lap munkatársának lenni a konzervatív vezetésű vármegyében nem lehetett túlságosan hálás feladat. A lap szerkesztősége sajnálkozva vette tudomásul visszalépését. Kossuth „egyik legkedvesebb levelezőjét tisztelte önben" - írta Lángh Ignác.

m Arra