Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)
hallgattattcT el az újságot. ,, Inter arma silent musae" - mondták a rómaiak. A háborúban a nevető múzsa is hallgat. Az 1918. november 13-i fegyverszüneti szerződés értelmében 1918. november 14-én a szerb királyi csapatok megszállták Baranya nagy részét és Pécset. Ezzel kezdetét vette az a rendkívüli állapot, amely minden tragikumával együtt mégis Pécs legizgalmasabb három éve volt. Mint cseppben a tenger, minden szín felcsillant benne, ami a kor Közép-Európájában megtalálható volt. A közigazgatásban személyi változás nem történt 1920 szeptemberig, de a megszállók ellenőrzése alatt állt. Lehetőségeik aszerint változtak, amilyen hírek érkeztek Párizsból, Belgrádból, Budapestről. Az első hónapok nyomasztóak voltak. A magyarországi Tanácsköztársaság alatt a szerbek és a városi vezetők minden erővel arra törekedtek, hogy a kommün eszméinek terjedését megakadályozzák. De a bukás utáni fehér terror lehetőséget adott a megszállóknak arra, hogy a közvéleményt a maguk javára fordítsák. A Tanácsköztársaság idején kompromittált személyek befogadása csak részben jelentette a Horthy-Magyarországom történő események humanista elítélését, sokkal inkább politikai célokat szolgált. Nevezetesen a megszállt területek annektálásának lehetőségét. E törekvéseknek a magyarok között is voltak hívei. 1920. augusztus 20-án több ezer ember a Majláth (Kossuth) téren újra életre hívta az 1918 őszén megválasztott Nemzeti Tanácsot, hogy megakadályozza a keresztény kurzus átplántálását. 1920. augusztus 30-án választásokat tartottak és elsöprő többséggel a nemzeti tanács győzött. A városi tisztújítást a szerbek nem támogatták, s az új vezetők csak szeptember 23-án foglalták el hivatalukat. Az 1921. július 26-i trianoni döntés után a legeltökéltebb annexionisták kikiáltották - augusztus 14-én - a Baranyai Köztársaságot és az antant védelmét kérték. De ezzel már sem a korábbi szerződést nem változtatták meg, sem a „köztársaságot"' nem mentették meg. A pezsgő társadalmi és politikai életre legjellemzőbb a sajtó fellendülése. Míg közel 100 év alatt - 1848-1960 - 652 cím, ezalatt a három év alatt 102 újság jelent meg Pécsett és Baranyában. 1921 márciusban Baranyai Távirati Iroda nyílt és a szerkesztőségek tájékoztatására kiadta a Baranyai Tudósító-t Az érdeklődés az újságok példányszámát felfuttatta. A Pécsi Napló 1920-ban 2500-3000, a Munkás 1919-ben még 3000, 1920 februárban 8000, márciusban 10 000, júniusban 16 000, 1921 augusztusban ismét csak 6 000, a Dunántúl 4 500 példányban jelent meg. 75 A Grimasz 1920. március 14-én, a megszállás harmadik évében indult. A cím kortörténeti hitelesséaű: a forradalmak és a világháború után már a nevetést egy gúnyos, keserű fintor, hangtalan grimasz váltotta fel.' 1 ' Bevezetőt, ajánlást, felhívást nem találunk benne. In médias res lép a közönség elé egész oldalas kariikatúrával a címlapján. A magyar királyság hóemberét hiába támogatja Huszár és Horthy, a demokrácia Napja elolvasztja. Tördelése a politikai napilapokéhoz hasonlít. A 2-3. oldalon a bel- és külpolitika — a helyi és a demarkációs vonalon túli — hírek, maijd vegyesen tárca, együgyű lexikon, álmoskönyv, közlemények és végül a szerkesztői üzenetek, hirdetések. A Grimasz eredeti táviratai, a demarkációs vonalon túli eseményekről tájékoztatják a közvéleményt. „Sopron, márc. 14. Egy szomszédos német faluban lakodalom alkalmával landler-t táncoltak az odavaló heánzerek. Az egész társaságot letartóztatták és tíz évi plakátolvasásra ítélték." — „Budapest, márc. 14. Tegnap fölnyársalták Freund Gyulát, a Blicc-kávéház tulajdonosát, mert billiárdgolyói közt pirosat is találtak, kasszájában egy feltűnően vö• röshajú női alkalmazott, (a szerencsétlen nőt később egy tiszt lelőtte, de a tisztnek
