Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

nem történt baja ezen lövés alkalmával) és alsóspartnereinek tökbemenését állandóan rontotta pirossal." Pécs szabad királyi város történelmét így írná mag Anonymus: ,, . . . VII. A Krisztus utáni 1920-ik esztendőben a következő csapások érték a várost: Városi aprópénz — Megszervezték a közélelmezési ügyosztályt — a Dunagőzös feltalálta az olcsó szenet — Horthy Miklós ellentengernagy magyar kormányzó lett — Városi burgonya — Felfedezték az A) osztályú háztartási íveket - Keresztényszocialista kultúrestélyek — Pécsi Est. ... És az Ur, hogy méltóképen megbüntesse ezt a várost, melyben két igaz nem találtatott, megalapíttatá a Gyáriparosok Országos Szövetségének Pécsi Fiókját." Egy örökzöld vicc ugyanott: „Kohn, aki kitörte a kezét: És most már egészen rendbe jön a kezem doktor úr? — Orvos: Legyen nyugodt egészen, tud vele zongorázni is. Kohn: No, ennek igazán örülök, mert zongorázni idáig nem tudtam." avagy „Parancsol egy teát? Nem kérem, én á-theista vagyok." Irodalmi rovatában az akkor megjelent ,,1920 Vaktivista röpirat"-ot (vö. Aktivista röpívet) zsigereli ki : „Megfejtési határidő: 1920. április 1. A megfejtők között két értelmes mondatot sorsolunk ki. Szerkesztik: Arasznyi (vö. Haraszti) Sándor és társai... Egy bizonytalan vers, (amelyről nem biztos, hogy tényleg vers): Óh Sándorka! Kögült fintorral dőlök eléd, s rózsás nyilam lövöm beléd és feléd lendítem vágyaim borát: a szentillatú csutorát . . . Mely mélybe dönti a mámort. Ámort űz és növeszti a bámort. Hatalmat ad a sápadt nőnek, hol vágyaim szárnyai nőnek . . . Barokk-stylű csoroszlya óvja önt óh Haraszti, óh Sándor! — rossztól, gonosztól nem ója és ha elfogja a vándor patkány szerelmi láza, akkor lehull önnek is a máza . . ." Mindezeket az első számból vettük, hogy érzékeltessük Császár sokoldalúságát, aki szerkesztette, írta és illusztrálta is lapját.., Király István szerint a szatirikus magatartáshoz tudatos világnézet kell. CsásArr Gézáról azt mondanánk, hogy magatartását szatirikus világnézet jellemezte. Az 1920-as számokban a legtöbb nyilat a fehér terrorra lövi. A Somogyi-Bacsó gyilkosságról, a kecskeméti eseményekről rendszeresen tudósítja olvasóit: „Bacsó Béla ölte meg Somogyit. (MTI) A magyar fővezérlet politikai nyomozó osztálya hetekig tartó fáradhatatlan munkával kinyomozta a legutóbbi politikai gyilkosság tetteseit. Somogyi Bélát Bacsó Béla újságíró ismeretlen módon Dunakeszire csalta, ahol lelőtte. ... A gyilkosság elkövetése után Bacsó, hogy tettének élő szemtanúja ne maradjon, agyonlőtte magát. Az öngyilkosság után jelentkezni akart a fővezérségen, hogy Horthynak hódolatát fejezze ki, de időközben kiszenvedett. Az esetet megerősíti Prónay százados, Bibó hadnagy és gróf Sa'lm főhadnagy vallomása, akik a Dunakeszin történt gyilkosságot pontosan megfigyelték a Baross-kávéházból. . . . Erre a fővezérség az ügyben minden további nyomozást beszüntetett. Gróf Salmnak és báró Prónaynak a „szent Szemtanú" rend középkeresztjét, Bibó és Bene hadnagyoknak pedig a „Páncélvonat rend" ötödik kerekét adományozta a fővezérlet.

77 A másik távirati hír megcáfolja a külföldi sajtó rágalmait, amely 63 vizsgálati fogoly elrablásával és kivégzésével vádolják a Héjjas-különítményt. A kormány által kiküldött bizottság