Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

Mocsáryt még megverték magánéletük 'kiteregetéséért a sértettek. Vég József lapja ellen más módszerekkel élt a hatalom. A terjesztést gátolta az utcai árusok jogtalan zaklatásával. A lap megszűnését nem a szerkesztő vagy a kiadó meghunyászkodása okozhatta, hiszen Korbusz S. Lajos a Reakc/ó-nak is első tulajdonosa volt, sokkal inkább Végh József betegsége, majd halála. 1912. januárban a Reakció-ban búcsúztatták: „Míg az erdő-irtáshoz kérges tenyér kellett Törte az ős ugart annyi sok más mellett. S hogy a föld készen volt szántásra-vetésre Pallérok léptek a napszámos helyére . . ,"

69 A versből kitűnik, hogy elismerték kitartó, becsületes munkájáért, de a „magvető" szerepét már nem tudta betölteni. A Reakció 1911. júliusban jelent meg azonos formában és célkitűzésekkel, mint előde. Kezdetben Korbusz S. Lajosé volt, 1912. áprilisban Tóth Jenő vette át, aki a szerkesztést is maga végezte. A lap négy évig jelent meg és tudjuk, ezek a legviharosabb politikai harcok évei voltak. Míg a parlamentben véget nem érő csatározások folytak a véderő javaslat és a választójogi törvény keresztülviteléért, a megyei önállóságért, emögött a pártok sorai és a társadalom erővonalai átrendeződtek. Az irreális és anakronisztikus harcban felőrlődő kormányzó koalíciós erők reménytelenül elmaradtak az európai politikai tényezők felismerésében, a nemzetiségek problémáinak politikai megoldásában és elmulasztották a belső társadalmi erők összefogásának lehetőségét is. Ez alatt a négy év alatt Pécsett is jelentős változások voltak és nagyot lépett előre a városiasodásban. Megépült a pécs-bátaszéki vasút, megindult a villamosközlekedés, elkezdődött a város csatornázása, döntési helyzetbe jutott a városi kultúrpalota költségének megszavazása. Ugyanakkor jelentős építkezések folytak, a vasúti pályaudvar, a városi bérházak épültek ebben az időben. A Reakció az Ostor-ban született figurákkal indult, de hamarosan újabb társadalmi rétegek jellegzetes képviselői is melléjük álltak. Kórházi Flórián portás — zagyva német nyelve majdnem teljesen érthetetlen, — Figárevics Vratisláv borbélysegéd, aki bizalmas közlésekkel kedveskedik klienseinek, ,,Józsi a moziban" történtekről fecseg. „A polgármester előszobájában" őrt álló Gulyás bácsi cerberusként őrzi az ajtót és gazdáját. A fiatal Böködi Mártony vasutas aptyához írt levelei a nyugdíjért városba települt első nemzedék beilleszkedésének zavarait kitűnően láttatja. Minden eseményt a MÁV-nál csak a természetből vett hasonlattal tud megmagyarázni. A szerkesztő maga „Szájkosár mellől" hallatja szavát 1912. májustól. A lap beosztása sokáig nem változik. Az első oldal versei semmivel sem jobbak elődeinél. Az aktuális tárgyat rímbe szorítani nem kis problémát jelenthetett az ismeretlen rímkovács(ok)nak. Vajon miért ragaszkodott hozzá oly sokáig

70 az egyébként modern gondolkodású újságszerkesztő, nehéz lenne megmagyarázni. Jó irodalmi érzékkel rendelkező, nyitott, érzékeny, ügyeskezű, egyszóval sokoldalú ember volt Tóth Jenő. Széles körben tájékozott a város életéről. Az országos politikai események lecsapódását a városházán, az üzleti és pénzügyi életben, késedelem nélkül kommentálta a lapban. Stílusa mértéktartó, sohasem durva vagy közönséges. Ugyanakkor általában szellemes. Vicc kevés, humor és leleplező gúny annál több van benne. Érdekes megfigyelni a város hogyan „emésztett" meg egy technikai újdonságot; a villamost. Először is elsiratta a Király-utcai korzót, kifigurázta a kalauzokat, és a villamos „sebességén" - joggal élcelődött. A villamos megbolygatta a családi életet - azon jött az anyós és a váratlanul betoppanó férj, emellett az átszálló,