Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)
Végh József eredeti ötlettel kívánta széles 'körben elterjeszteni a lapot. Az 1910. május 29-i 4. számban hirdeti: „Felhívjuk a m. t. kereskedők, iparosok és mindazok b. figyelmét, kik hirdetni óhajtanak, arra a körülményre, hogy az »Ostor« kiadóhivatala a hirdetések terén újítást hozott be és hirdetőit azon kedvezményben részesíti, hogy kívánatra minden számban újra és újra más szöveggel közli le a hirdetést külön díjazás nélkül, valamint a hirdető üzleti érdekeit előmozdító reklám-élceket is díjtalanul közlünk időközönkint lapunk keretében. Megdönthetetlen igazság továbbá az, hogy minden üzletember, aki nagy forgalmat óhajt elérni legkönnyebben úgy juthat célhoz, ha élclapban hirdet, mert míg a politikával és más komoly dolgokkal foglalkozó újságokat többnyire csak férfiak olvassák, addig az élclapot az asszonyok és leányok is szívesen veszik kezükbe és elejétől végig elolvassák . .." Példányszámra ugyanitt utal: ,,Az Ostor megjelenése óta oly rohamosan hódította meg az olvasóközönséget, hogy ma már ezer és ezer kézben fordul meg, nemcsak itt helyben, hanem a környékbeli falvakban és városokban is". Ez nem azonos a példáinyszámmal, de legalább 1000 pld-t feltételez, ha ezer és ezer kézről ír a szerkesztő. De szólhat azoknak is, akik nem a'karták megengedni az Ostor árusítását és Végh nekik dicsekedett valós-valótlan si'kerrel. A bejelentéssel ellentétben már a címfej politikai programot sugall. A triptichon közepén meztelen felsőtestű munkás korbácsot tart a kezében, bal- és jobboldalt sztereotip ábrázolású tőkés és klerikális figurák menekülnek előle. E rajzot és a legtöbb karikatúrát Friedrich József pécsi nyomdász készítette. Aláírással alig találkozunk, pontosabban csak egyetlen valódi névvel: Lantos, Lantos J. azonos a Munkás segédszerkesztőjével, Lantos Józseffel. Valódi neveket nem, csak álneveket találunk az írások alatt: Százszorszép, Mátyás, Z'Adria Mátyás, Mopszli, Kupa, Pogány, Igric. Ez utóbbi valószínűleg Klein Ferencet rejti. Az Ostor virágjában szűnt meg, aminek valószínű oka Végh József betegsége lehetett. Minden valószínűség szerint hosszan betegeskedett és nem is gyógyult fel, mert 1912. januárjában meghalt. Már nem vállalta a szerkesztés munkáját 1911-ben sem, ezért nem találkozunk nevével a szociáldemokrata párt ekkor induló vicclapjában. Az Ostor volt tulajdonosa, Korbusz S. Lajos 1911. július 10-én 38 ismét bejelentést tett a polgármesteri hivatalban, hogy engedélyt kérjen „Patermüller" című lap indítására. Müller Károly pap, a Dunántúl egyik első szerkesztőjének, a pécsi keresztényszocialisták szócsövének nevét egy fogalomba vonta a „páternoster"-rel, ami mind a „Miatyánk" kezdetű imát, mind az „örökmozgó liftet" asszociálja. Nem tudjuk miért változtatta Reakció-ra, hiszen ez a szó politikai értelemben már akkor is jobboldali, vagy maradi ellenzéket jelentett. Ha félrevezetésnek szánta, a lap viszontagságos megjelenését végigkísérve, a fondorlat nem sikerült. REAKCIÓ (1911-1914) A lap első száma 1911. július 10-én 3fl jelent meg alcím nélkül. Korbusz S. Lajostól októberben átvette a lapot Tóth Jenő/ i0 A hirdetések kizárólagos bérlője 1912. szeptemberig Tóth Antal nyomdatulajdonos, 'kinek viszontagságos életét mutatja, hogy a lap indulásától 1914. január 21-ig 16 esetben foglalkoztak vele a királyi ügyészségen és a járásbíróságon. 41 1912. december 23-án a városi tanácsnak küldött beadványából 'kiderül, hogy a hivatal felesleges zaklatással nehezítette a kiadó életét:
