Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

„A Reakció Pécsett megjelenő, pécsi lap. Bárhol kényszerítik is a lapot, vidéken, bármely nyomdában előállíttatnom: az összes példányuk Pécsre jömnek és imnen küldetnek szét. A lap kiadóhivatala is - mint bejelenten, már voltam bátor - Pécsett van."'

12 A Reakcióból tudjuk, miért kellett vidéki nyomdában előállítani a lapot. 1912. december elején Tichy Ferenc dr. városi tanácsos Várady Ferencet egy karcolat ürügyén lefogatta a hivatalában és megverte. Testvére, Tichy Aladár, félve a Reakció visszhangjától, a nyomdászt, Tóth Antalt kényszerítette a lap kinyomtatásának megtagadására. Tekintve, hogy Tichy Aladár bádogos és mozitulajdonos megrendeléseinek elmaradása 'komoly anyagi veszteséget jelentettek volna, Tóth Antal nem adta ki többször a Reakciót. Ettől kezdve Kaposváron és Sásdon, s majd csak 1914-ben jelent meg ismét Pécsett, de a Madarász nyomdában. Címlap-rajza 1914. január 25-ig azonos volt az Ostor-éval. Az új címfejben a város sziluettje látható a felkelő Nap fényében. A napból meztelen felsőtestű férfi hajol a város fölé, ikinyújtott 'kezében újságot tart, bizonyára a Reakciót. Az első évben kevés, később fokozatosan mind több illusztrációval jelent meg. Az első rajzokat Friedrich József és Tóth (Jenő) szignálta. A későbbiek aláírás nélküliek és a nevezetteknél ügyesebb kézre val. an dk. Egyetlen aláírással sem találkoztunk, ami a korábbi lapokhoz képest újdonság. Előfizetési díja egy évre helyben 4,80, vidéken 7,20 korona, egyes szám ára 10, ill. 12 fillér volt. Az újságárusokat, terjesztőiket nem tüntette fel. Utolsó száma 1914. július 19-én jelent meg, négy nappal az ultimátum előtt. Minden valószínűség szerint a szerkesztő bevonult katonának. A következő három lap megszületését a megváltozott helyi körülmények tették lehetővé. A szerb megszállás 33 hónapja, azon belül a Magyar Tanácsköztársaság bukása Pécsett szigetet hozott létre, mely sokarcúságával, pezsgő életével nem hasonlított semmilyen korabeli magyar városra. Rövid időre nem csupán menedéket, de működési teret kapott benne a kommunista emigráció, az avantgárdé irodalom és művészetek és a Horthy-Magyarország képviselői is, de emellett az önálló Horvátország és a Szerbiához csatolás hívei is hallatták szavu'kat. A „Reokció" fejléce 1914-ben