Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

[gy elképzelhető, hogy a magyar évadban az ő társulata játszott Pécsett, és a társulat tagja volt Kőmíves Imre is. Miért maradt ki a lexikonból, nem tudjuk. Megkerestük a Magyar Színháztörténeti Intézetet, da Miklóssy 1872. évi működésére nem tudtak újabb adattal szolgálni, pontosabban mi szolgálhattunk felvilágosítással. Megkerestük még a zalaegerszegi levéltárat, de ott sem tudtak utána nézni, milyen alapon szerepel Szinnyeinél a „Pécs—Nagy-kanizsa" kiadási hely. A rendelkezésünkre álló adatokból arra következtetünk, hogy 1872. március végén járt le a magyar szezon Pécsett. Még innen kért nagykanizsai fellépési engedélyt februárban, amit -meg is kapott. A budapesti nyári színházat május 19-én nyitotta meg, így volt ideje a nagykanizsai szereplésre és közben — feltehetően — az első számo'k Pécsett, az áprilisiak Nagykanizsán jelentek meg. A lap tartalmára mindössze a környezet és a cím utal. Az ismert színházi újságokból jogosan feltételezhetjük, hogy kizárólag a színház előadásaival és a kulisszák mögötti pletykákkal foglalkozott. A lap címét, a szakmai jelentésen túl az is sugallhatta, bogy Miklóssy fiatal korában súgó volt Lenkeiné társulatában. PÉCSI EZÖP (1883) Alcíme: Társadalmi heti illusztrált élczlap. Tiszavirág-életű volt, mindössze egy száma jelent meg. Közgyűjteményben csak az Országos Széchenyi Könyvtárban található. 1884. január 2-án V(áraljai) Fintha Dénes felelős szerkesztő és kiadótulajdonos bejelenti a polgármesteri hivatalnak, hogy „Pécsi Ezóp" címmel 1883. december 30-án élclapot indított.

21 Két héttel később, január 16-án pedig már a lap megszűnését jelentette be. A nyolcoldalas mutatványszámot elolvasva nem lehet kétséges előttünk, mi volt az oka. Szerkesztőségi és kiadóhivatala Pécs, Fő (ma Kossuth) utca 33. szám alatt működött. Előfizetési díja egész évre 7 frt, fél évre 3 frt 50 kr., negyedévre 1 frt 80 krajcár lett volna. A Lyceum nyomdában készült Feszti Károlynál. A címfej-rajz szellemes karikatúra. Egy vidám arcú, babérkoszorús gnómocska pici zsámolyon ülve ír egy nagyobb zsámolyra helyezett papírtekercsre. Ö Ezópus, a híres mesélő. A címoldal többi részét kitölti a szerkesztő vágyálmát megelevenítő rajz: egy kéz az égből lenyújtja a lap számait a lelkes tömegnek. Az ég kárpitját angyalkák húzzák szét, vagy össze. A figurák egyénítettek, ezért feltételezzük, hogy abban az időben közismert pécsi arcokat örökített meg bennük a rajzoló. Az 1885-ben induló Veréb Jankóban viszontláthatjuk Ezóp figuráját, amint népes hallgatóság körében szellemi „röppentyűit" eregeti. Későbbi bölcsességei kevésbé terjengősek, talán már nem V. Fintha Dénes volt a szerzőjük. A Pécsi Ezop-ban a rajzok jelöletlenek. A Veréb Jankóban azonban Ezópus figurája alatt K. névjelet láthatunk. A jellegzetes technikát nem nehéz felismerni azokban a rajzokban, melyek Klösz A. aláírással jeletek meg. Gyanítjuk, hogy ő a rajzolója a Pécsi Ezóp mutatványszámának is. Valódi névvel nem, csak álnevekkel találkozunk az írások alatt: Ezóp, Fidibusz, Pécsi Fiakker-ló, Potyacs Ányi, Mi-Ki. Közülük csak Ezóp azonosítható a szerkesztővel. V. Fintha Dénesről még tudjuk,

2- hogy 1893-ban ugyancsak Pécsett „Hímzőmintacsarnok" címmel képeslapot adott ki. Ebben a női kézimunkák mintái mellett szépirodalom is volt. Ez a tény, valamint a híres mesemondó nevének kiválasztása arra utal, hogy mesélő kedvű, érzékeny széplélek lehetett.