Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

VERÉB JANKÓ (I.) (1885-1892.) Stílusosan 1885. április 1-én jelent meg

23 a Pécsi Figyelő melléklapja, később vasárnapi mellékleteként. Alcíme nem volt. Több közgyűjteményben megtalálható, de sehol sem teljes. Célját és irányát főlapja határozta meg. Várady monográfiájában olvashatjuk a Pécsi Figyelő alapításának előzményeit. Bár a Deák-párt és a iba'lközép párt hivatalosan csak 1875. március 1-én egyesült — és felvette a Szabadelvű Párt nevet — a kettő közeledése és várható fúziója már 1873-ban látható volt. A függetlenségi párt maradt egyedüli ellenzéke a kormánynak, mely a teljes önállóság és függetlenség kivívását tűzte zászlajára. A pécsi pártvezérek elhatározták egy ilyen irányú lap alapítását, amely a megyei ellenzéket volt hivatva tömöríteni, ugyanakkor, idézem: ,,a politikai pártállásra való tekinteteket kiküszöbölni segítsen". Ezzel a céllal indult 1873. augusztus 9-én a Pécsi Figyelő, kezdetben szombatonként megjelenő hetilapként. Első szerkesztője Simonfay János ügyvéd 1884ig, őt Haksch Emil, Kiss József, 1888-1890-ben Várady Ferenc követte, aki közigazgatási hivatalvállalás miatt visszalépett és a Pécsi Hírlappal egyesült Pécsi Figyelő Haksch Lajos kezébe került. Haksch a Veréb Jankót is örökölte és kiadta 1892. december 31-ig. A Pécsi Figyelő még 10 évig élt - 1902. március 30-án jelent meg utoljára - miiközben további szerkesztők kezébe került. A Veréb Jankó 1885 áprilistál 1890 áprilisig 31x23 cm méretben, számonként 8 oldalon, folyamatos lapszámozással jelent meg. önállóan is előfizethető volt egy évre 6, negyedévre 1 korona 50 krajcárért, füzetenként 15 krajcárba került. Ez A „Veréb Jankó" mutatványszáma „Veréb Jankó" mint a „Pécsi Figyelő" melléklete