Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

A város társadalmi és gazdasági viszonyai Pécs a kiegyezés utáni gazdasági fellendülésben nem maradt el az ország többi városától. Iparszerkezetét meghatározta a mecseki szénbányászat, de fejlődött a bor-, sör-, malom-, bőr-, kerámiaipara is. A Pécs környéki dombokon folyó szőlőés bortermelés is biztos megélhetésnek látszott, de az 1886-ban kezdődő filoxéra járvány kipusztította a szőlőt és sok embernek kellett más munkát keresnie. Első vasútvonalát viszonylag korán, 1857. május 2-án nyitották meg Pécs—Mohács között, hogy a kibányászott szenet hajón szállíthassák. A pécs-barcsi 1868. május 6-án, és a fővárossal összeköttetést nyitó vasúti forgalom is megindult 1882. november 16-án. Magyarországon Pécs volt a második város Budapest után, ahol telefonközpontot állítottak fel. Koharits Nepomuki János közp. takarékpénztári tisztviselő 1880-ban 10 előfizetővel saját házában telefonközpontot rendezett be, s 1893-ban már a második 100-as kapcsolótáblát szereltette be. 1897-ben Pécs kivált a soproni igazgatóságból és önálló postaigazgatóságot állítottak fel. A városi népesség gyorsan fejlődött. Hölbling Miksa 1844-es adata 13 295, a hivatalos statisztika szerint 1850-ben már 15 318, 1880-ban 28 702, 1900-ban 53 721, 1910-ben 60 237 lakója volt Pécsnek. 1920-ra a lélekszám 58 808-ra csökkent, mert különböző okokból a megszállt területről az országba, vagy Jugoszláviába sokan távoztak.

12 A tárgyalt időszakban egyeteme nem, csaik joglyceuma, nevelőintézete, hittudományi főiskolája, tanítóképzője, 4 gimnáziuma volt. A városi zeneiskola és a sok dicsőséget szerzett Pécsi Dalárda mellett több templomi és munkáskórus működött. Nevezetes hangversenyeket rendeztek a Hattyú-épületben és kőszínháza is volt 1840-től először német, majd magyar társulatokkal. Élen járt a mozik megnyitásában, - az 1910-es években 4 is működött! Torn ácsa rnoik 1873-ban épült a Dischka Győző utcában - előbb az Anatómiai Intézet, ma a Fogászati Klinika működik benne. Voltak fürdői és jégpályái, közkedvelt sportág volt a kerékpározás, amit a századfordulón kiszorított a futball. A „száguldás megszállottjai", a kerékpárosok már 1889-ben belépték az Országos Kerékpár Egyesületbe, és Pécsett jelent meg hivatalos közlönyük. A közélet színterei változatosak. Kaszinók, 'kávéházak, később bárok és kabarék mellett - ez utóbbiból 1920-ban egyszerre 4 is volt - minden utcában legalább egy vendéglő, vagy kocsma működött. 1870 körül 8 vendéglő és 158 kocsma

13

, 1920-ban 193 kocsma

14 látta el a közétkeztetést és a közművelődési alapellátást. A korabeli sajtóból úgy tájékozódhatunk, hogy az Ullmann-bankház bukása és az első világháború kirobbanása vette le véglegesen napirendről a pécsi kultúrpalota megépülését. Nehéz ellenállni a kérdésnek: milyen lett volna Pécs a kultúrpalotával, ha anélkül is a kulturális centrum nimbusza övezte? Részben a helyi gazdasági érdekek, részben a fővároshoz való felzárkózás igénye feltételt teremtett a nyomdák alapítására és kiadói vállalkozásokra. A 48-as rövid életű lapokat nem említve 1860-ban jelent meg az első újság, a Pécsi Lapok, 1862-ben megszűnt. 1867-től azonban folyamatosan volt egy vagy több újság a városban. A korszak kezdetén 1, 1896-ban már 3, a századforduló után 5—6, a 20-as években 16 nyomda is működött. Nincs a teljes időszakról adatunk, de tudjuk, az 1900-as éveikben 4 könyvikereskedés volt. Most ugyanezen a területen 4 könyvesbolt, 1 antikvárium, 1 idegennyelvű és zenemű, és 1 hanglemezbolt van. Ez volt röviden a gazdasági-intézményi háttere a tárgyalt kornak. Mindezek nagyjából meghatározták az életformát. Mi foglalkoztatta őket, mi irányította magatartásukat? Ha a közvélemény szócsövének elfogadjuk a vicclapokat, akkor erre is válaszolni tudunk.