Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

A virilizmus bevezetése és a nyílt szavazás visszaállítása 1868-ban súlyos következményekkel járt és a századfordulóra a politikai célok torzulásához vezetett. Az 1870. XLII. tc-ben kiegyezett az állam és a megye. Ezzel kezdetét vette a helyi önkormányzati és államigazgatási apparátus kiépülése. Az állami hitelek és támogatások felhasználásának hatékonysága és személyi vonatkozásai — ki kap állami megrendelést? - elegendő témát szolgálitattak az újságoknak. Az egész korszakra jellemzőnek tartjuk a közigazgatás helyi képviselőinek központi szerepét a lapokban. Minden lépésüket, cselekedetüket a város, a közösség közvetlen érdekeinek szempontjából ítélték meg. Érdekes társadalomlélektani vizsgálat lehetne egy városi építkezés, közművesítés stb. tervének felmerülése és használatba vétele közötti reflexiók útját végigkísérni. A teljes elutasításától a megszokáson át a ragaszkodásig figyelhetjük meg a vi'llamosépítést, a csatornázást a 10-es években. A régi, elavult törökkori vízvezetékek állandó járványveszélyt jelentettek. Az esők rendszeresen hegyi hordalékkal, térdig érő Vízzel öntötték el a város utcáit. Míg a gidres-gödrös utcák, a tavalkkéint álló esővíz állandó, visszaköszönő témái voltak a vicclapoknak, a csatornázást pótadóból is megoldani szándékozó városi döntés nem kevésbé. A közvélemény nem volt tájékoztatva a befolyó adók mértékéről, és a csatornázás költségeiről, így mindkét megnyilvánulásra érthető oka volt. Városrendezési koncepció nem befolyásolta a honatyák döntését a villamos-útvonal kijelölésekor. A középkor óta — és máig — változatlanul hagyott kanyargós, szűk utcákba terelték. A Ferencziek (ma Sallai) utcában leszereltettek minden falból kiálló cégtáblát, hogy a villamost ne zavarja. Ugyanakkor Pécs tömegközlekedését máshol, mint a belvárosiban wem oldhatták meg. A városrendezés kezdeti jeleinek tekinthetjük hazánkban a budapesti Sugárút (ma Népköztársaság útja) 1870-es és a nagykörút építését eldöntő 1871. évi törvénycikkeket. Bár inkább városépítés, mint rendezés volt. Az egyetlen igazi városépítés Szegeden volt az árvíz után. A századfordulón már megjelenik a vicclapokban a munkás, a szakszervezeti propagandista, a szociáldemokrata agitátor, mint közvéleményt alakító és véleményt nyilvánító tényező. Vele együtt megjelenik a politikai szerepért küzdő egyház képviselője. A gúny nyilaiból mindkét oldalnak bőven jut. A szakegyletek és szervezetek kocsmai különszobákban működtek, s a couleur locale hatása alól nem tudtak szabadulni. A munkásszolidaritás példáit is megtaláljuk az országban másutt élők harcával.

13 A forradalmak idején Pécs el volt zárva az országtól, ám a legvadabb fehér terrortól is. E tekintetben osztozunk azok véleményében, akik a szerb megszállás egyetlen pozitívumát abban látják, hogy megmentette a várost a megtorlástól. A Tanácsköztársaság bukása utáni közéleti fellendülést azért nem soroljuk ide, mert a lakosság kis rétegének jelentett tudati vagy életforma-változást. A bevonuló magyar hadsereg elől a közéleti szereplők külföldre távoztak, a közigazgatást újjászervezték és a városból egy időre eltűntek a baloldali politikai személyek, de a bohém elemek is. Az első kísérletek és követőik „Találjátok ki a sajtót és kitaláljátok a demokráciát!" - mondta Thomas Carlyle a 19. század elején. Ha nem is teremt a sajtó demokráciát, de feltétele a demokratizálódási folyamatnak. Fokozottan áll ez a vicclapokra, melyek éppúgy hozzátartoztak a városiasodáshoz, mint a pacsker után a cúgos cipő, szekér után a villamos, a nevető kalendárium után a Borsszem Jankó és a Fidibusz. Bibliográfiákból

16 és a meglevő újságokból tudjuk, mikor történtek Pécsett kísérletek vicclap-