Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)
betiltástól, hogy megváltoztatták a lap címét, amit természetesen bejelentettek az alispánnak, vagy a polgármesternek. De az engedély megérkezéséig nem volt jogszabály a lap lefoglalására. A fent idézett rendeletekben szabályozott teendők teszik lehetővé, hogy 1848 után kiadó, szerkesztő vagy cím, nyomda neve, 1865 után az alispáni, rendőrkapitánysági ill. polgármesteri iratanyagban a negyedéves bejelentések lajstroma alapján forráskutatás végezhető a levéltárakban. Ugyancsak forrásul szolgálnak a nyomdák és nyomdászok iratanyagai, valamint a postai előfizetési lajstromok. Sajtópereket a belügyminiszteri, rendőrhatósági iratokban, ill. az OL miniszterelnökségi iratanyagában lehet kutatni. A kiadó gazdasági gondjait, életét a cégbíróságok iratanyagából rekonstruálhatjuk. A hírek terjedése és a hírszolgáltatás A tárgyalt időszak kezdetére az országban kiépültek már a fontosabb vasútvonalak és a távíró. A század végére a magánkézben levő központokat állami kezelésbe vették. 1887-ben pedig egyesítették a postával a távírót és távbeszélőt. 6 A vonalas infrastruktúra kiépülése nem gyorsította meg egycsapásra a hírszolgálatot. 1860-ban pl. 4 napig tartott a hírszolgálat eljuttatása Kölnből Frankfurtba és egy hétig Párizsba. A hírhez közvetlen közgozdasági érdekek fűződtek. Áru jellegének bizonyítéka, hogy a londoni Times ebben az időben nem sajnál saját futárjának minden Marseille és Calais között megtett átért 2 000 franc-ot fizetni, csakhogy néhány órával előbb kaphassa meg az indiai postát.' Nincs pontos adatunk 1882 előtt mennyi ideig utazott Pécsre a hír, de az előbbi külföldi példák alapján fogalmat alkothatunk a sebességről. 1881-ben Budapesten megnyílt a berlini Wolf-hírügynökség, az MTI előde. Megindult a közvetlen vasúti forgalom Pécs-Budapest között 1882-ben, a telefonszolgálat is bekapcsolódott a gyors információcserébe és -terjesztésbe. Minden újság legalább egy budapesti tudósítót fizetett és „kiküldött tudósítók" utaztak a fontos események színhelyére. Mindezek az intézmények és technikai feltételek együttesen járultak hozzá a tömegkommunikációs rendszer létrejöttéhez. 1910-ben már megfogalmazódott az életérzés, melyet a túlinformáitság zavarának, az itt-és-most tudatának nevezünk. „Valóban a napisajtóban tomboló üzleti szellem összekapaszkodva a modern technikával egészen új világot teremt, amelyben az embernek természetes életfolyama mintegy meggyorsul, érzékelései megsokszorozódnak, eszméi, benyomásai meghatványozódnak, egész szellemi lénye, idegrendszere lázas, pihenést nem engedő, folytonos vibrációnak martaléka. A mai ember a saját útján már nemcsak a maga és környezetének életét éli végig, hanem egyidejűleg végig éli az egész emberiség életét." 8 Hazánkban a posta a tízes években már kb. 160 millió lappéldányt szállított évenként. Ugyanakkor 1882 cím jelent meg egy évben. Emellett 3151 féle lap jött be külföldről, közülük 2015 német. A magyar hírügynökség megalakulása előtt honnan szerezték be az újságok híreiket? Viszonylag korán külső munkatársakat tartottak, akik fontos események színhelyein éltek, vagy munkájuknál fogva sokat utaztak. A híreket távírón, táviratban, távbeszélőn juttatták el a szerkesztőségekbe. De nem elhanyagolható forrás volt a másutt, főleg a fővárosban megjelent újság maga. „Az újságírás technikájának egyéb titkai között jelentékeny helyet foglal el az újságírás igazi szimbóluma: az olló. Az ollónak két vége van. Az egyik vége hegyes és acél-