Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában

országnak, mint Kossuth Lajos és olyan költőket, mint Vörösmarty Mihály. Nem átértékelni kívánjuk szerepét, csupán egy hiányt pótolni, mivel ez az értékelés mindeddig nem történt meg. Szerepe nem alábecsülhető a reformkorban és a szabadságharc időszakában. Képzettsége, nyelvismerete révén ismerte a modern nyugati társadalmi eszméket és azok közvetítője volt Magyarország felé. A haladó eszmékkel szembeni fogékonyságát növelte birtoktalansága : érdekei nem kapcsolták az elavult feudális viszonyokhoz. A jobbágyfelszabadítás, a polgári viszonyok megteremtése nem csupán eszméiből fakadó cél volt, hanem személyes érdekeltsége is hozzá kapcsolódott. A polgári fejlődés korlátai miatt rendkívül szűk politikai közvélemény számszerűleg egyik legnépesebb összetevője volt. így azután természetes, hogy tagjai — többnyire alacsonyabb posztokon - a reformkori küzdelmek és a szabadságharc szolgálatában álltak. Legkiemelkedőbb képviselőik az országos politika csúcsaira is eljutottak, de pályájuk — bármennyire feldolgozott legyen is — nem adhat hiteies képet, éppen rendhagyó voltánál fogva a szélesebb bázisról. Érdemes tehát magát a bázist is megvizsgálni, mert helyzete, tudata meghatározta reprezentánsainak indíttatását, másrészt a politikai közvélemény alakításában játszott szerepe, érdekviszonyai, befolyásolták vezetőinek mozgásterét, cselekvési szabadságát. Ezek az érdekek pedig nem mindig a politikai radikalizálódás irányába hatottak. Gazdasági fejletlenségünk miatt az értelmiség legfőbb.munkaadója az állam, a konzervatív nagybirtok és a vármegye volt. A személyes érdek és a meggyőződés így nem egyszer keresztezte egymást, s bírta megalkuvásra, lelkiismereti konfliktusba taszítva a legbecsületesebbeket is. Ez az ellentmondás különösen 1849 után éleződött ki, amikor mindezen felül társadalmi kiközösítésben is részük volt a puszta megélhetés miatt vá ül alt hivatalért. Az eszmeipclitikai radikalizmusnak azonban más fékei is működtek. A nemesi értelmiség nem alkotott egy zárt kasztot. Családi szálak fűzték a birtokos nemességhez, ,,familiárisi" kapcsolatok a patrónushoz, és nem becsülhetjük alá az egységes nemesi nemzet ideológiájának hatását sem. A téma feldolgozatlanságáért nem csupán a kutatók tehetők felelőssé. Míg a birtokos nemes családok levéltárainak jelentős része ránk maradt, közéleti szereplésük emlékét a vármegye iratai is őrzik, a nemesi értelmiséget bemutató forrásanyag már sokkal szegényesebb. Ezért érdekes számunkra a Hainer család levéltára,

9 amely gazdagon dokumentálja egy semmilyen tekintetben sem kiemelkedő család életét a 19. század középső harmadában. Értéke éppen átlagosságában, s — talán megkockáztathatjuk — tipikusságában van. Ezen túlmenően — bár hézagosan - információkat ad Baranya megye reformkori és 1848-49-es történelméről, amely némely tekintetben talán kiegészítheti az eddigi képet. Hainer Ignác életének, társadalmi környezetének bemutatásán túl tehát - ahol ezt forrásaink lehetővé teszik - adalékokkal igyekszünk szolgálni a megye történetéhez, eleve lemondva annak összefüggő bemutatásáról. Itj. Ha iner Ignác a Szászországból Magyarországra telepedett családnak még csupán a harmadik itt élő nemzedékét képviselte. Nagyapja, Hainer-János kasznár volt a Petrovszky uradalomban. Hat gyermekükből csupán egy élte meg a felnőtt kort, a Gödrén keresztelt id. Hainer Ignác (1785-1823). Anyja Philipovics Anna. Id. Hainer Ignácnak sikerült feljebb lépnie a társadalmi ranglétrán. 1810-ben Baranya vármegye levéltárnoka lett, ami egyúttal nemességének elismerését is jelentette, hiszen ez volt a hivatalképesség előfeltétele.

10 Befogadását házassága is megerősítette, felesége Madarász Katalin, id. Madarász József leánya. Id. Madarász József gróf Jankovich Izidor Pozsega megyei uradalmainak teljhatalmú megbízottja volt.

11 Minden bizonnyal apósa segítette hozzá gróf Jankovich daruvári