Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában
uradalmának inspektori tisztségéhez, melyet egészen korai haláláig töltött be. Id. Madarász József 1803-ban a vármegye főjegyzője lett. 12 Németh művéből nem derül ki, hogy ifj. vagy idősebb Madarász József volt-e az, aki 1832-ben a vármegye főügyésze volt. 13 1842-ben ifj. Madarász József, id. Hainer Ignác sógora lett a megye főjegyzője, 14 majd 1847-ben helyettes alispán. 1. Id. Hainer Ignác és Madarász Katalin házasságából három gyermek született: Laura 1812, Ignác 1818, Mária 1821."' Ifj. Hainer Ignác házasságában követte a családi hagyományokat, vármegyei, illetve uradalmi tisztviselői családból választott feleséget. Feleségének, Barthos Etelkának apja 1830-ban megyei esküdt, később gróf Batthyány Kázmér siklósi uradalmának inspektora. 17 Nagybátyja, Barthos József tagja volt az 1790. évi koronázásra induló megyei bandériumnak, 18 1797-ben szolgabíró, 10 1803-ban főszámvevő. 20 Barthos Ede 1845-ben főbíró. 21 Míg az eddig felsorolt családi kapcsolatok egy viszonylag homogén társadalmi közegen belül - vagyontalan, de tekintélyes posztokat betöltő nemesi családok - szövődtek, Laura és Mária házassága révén más társadalmi rétegekkel kerültek rokoni kapcsolatba. Laura Dőry Mihályhoz, Tolna megye egyik legtekintélyesebb, főnemesi ággal is rendelkező családja már elszegényedőben lévő tagjához ment feleségül. 22 Még magasabbra vitt Mária útja, aki a nála negyven évvel idősebb gróf Messey Lajoshoz ment feleségül. Ám a szakadék közöttük nemcsak korban, hanem rangban is sokkal nagyobb volt annál, semhogy a társaság és a rokonság elfogadhatta volna. Gróf Messey Gusztáv alezredes, es. kir. kamarás Rainer főherceg mellé szolgálatra beosztva, nem volt hajlandó tudomásul venni apja „öregkori botlását". 25 A házasságok révén alakuló rokoni szálak, ha nem is kasztszerű merevséggel záródó, de jól behatárolható körön belül jöttek létre. Ennek sugarába még belefért egy elszegényedő középnemes, de egy akár csupán csak címmel rendelkező arisztokrata már nem. A legtipikusabb azonban a társadalmi helyzetükben azonos családok közötti kapcsolat volt. Nem tapasztalható ilyen elzárkózás nemzetiségi tekintetben. A német Hainer János feleségét Philipovicsnak hívják, a délszláv-német id. Hainer Ignác felesége a magyar Madarász Katalin. Testvére, Madarász Krisztina a horvát Suvich Józsefhez ment feleségül Várasd megyébe. Az amúgy is vegyes lakosságú Baranyával szoros érintkezésben állt a délszláv Verőce, Pozsega. Ekkor még úgy tűnt, hogy fontosabb a társadalmi, mint nemzetiségi hovatartozás. A nyelvi érintkezés nehézségeit az e körökben általánosan ismert német segítségével küzdöttek le. A „magyar" Madarász Katalin összesen egy magyar levelet írt fiának, s ez is hiányos nyelvtudásról tanúskodik. Lányai, Laura és Mária egész életükben németül leveleztek. Ifj. Hainer Ignác korai levelei németül íródtak, politikai eszmélését követően, az 1840-es években többnyire magyar nyelven, a szabadságharc bukása után pedig ismét németül írt. Úgy tűnik — ezt megerősíti több Tolna megyei nemesi család levelezése is —, hogy a politikai életben nélkülözhetetlen magyar nyelvet a férfiak magánlevelezésükben is előnyben részesítették, míg a nők tovább kitartottak a német nyelv mellett. Ifj. Hainer Ignác (1818-1900) életének fent vázolt tágabb keretein belül sorsa elég szerencsétlenül alakult, ötéves volt, amikor elveszítette apját. A család egyetlen vagyona egy kétszintes ház Pécsett a Vármegye utcában, melynek egy részét bérbe adták. A Madarász-féle nagyanyai örökség évtizedekig per tárgya volt, s csak az 1840-es években jutottak hozzá egy szerény összeghez. 2 ' 1 Mindehhez járult anyja tékozló, könnyelmű természete, melyet az 1840-es években nővérének írott levelekben keserűen panaszol fel. A család élete így meglehetősen szerény keretek között zajlott. Laura felnőve kénytelen volt nevelőnői állást vállalni a Dőry
