Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában

merített, amelyet leginkább drapériáinak kezelésmódjában ismerhetünk fel. Véleményünk szerint Vinterhalter is Schwanthaler-tanítvány volt, aki mestere műhelyében, Riedben találkozhatott Thaimaschsal, és aki a kaisersheimi kolostor műhelyéből küldte Stamsba nélkülözhető rajzait, illetve azok kópiáit. Vázlatai 1698-ban, tehát Thamasch halála után is eljutottak Stomsba, ami talán azt jelenti, hogy a tiroli műhelyt a továbbiakban Hoffer vezette. A kaisersheimi műhelyből érkezett Viinterhatter-másolatok vízjeleitől a riedi és a stamsi lapokéi eltérnek, ezért feltételezzük, hogy Vinterhalter rajzait saját műhelyében másolták. A 144. számú kopírozott vázlat vízjele megegyezik a Vinterhalter-féle rajzokéval, s ez azt jelentheti, hogy kópiák nemcsak Vinterhaltertől, hanem egy másik mestertől is érkezteik Stamsba. A vázlatkönyv rajzai között megfigyelhetünk néhány halvány másolatot, amelyek szelíd tónusaikkal is éreztetik alkotójuk magas rajztudását, festői ábrázolásmódját. A textíliákon jelölt gyűrődéseket nem szoibrászra jellemző kemény vonalakkal, hanem különböző tónusértékű, szöglet nélkül alakított, sok helyen finom átmenettel kivilágosodó foltokkal érzékelteti. A mester másolt ábrázolásainak egyikén (23. kép) felismerjük nevének halvány kezdőbetűit: ,,CW". E jelzés mindössze két rajzon (4/a., 86., szám) szerepel, de az ő munkáiról készült másolatokat jellegzetes stílusa alapján felismertük. (2., 8., 31., 128., 144. szám) CW mester kaisersheimi működését csupán az innen származó lapok azonos vízjelei alapján feltételezzük, ami önmagában nem lehet döntő bizonyíték. Mindössze annyi bizonyos, hogy kópiáit a stamsi műhelyben lerajzolták és megőrizték. A mester nevét felderítenünk mind ez ideig nem sikerült. Ugyanúgy homály fedi az „SW" jelzés alatt szereplő mester nevét, akinek egyetlen, másolatban fennmaradt rajza egy igen gazdagon díszített gyertyatartó részletét ábrázolja. Az akamtuszlevelekből felépült alkotás Szent Péter és egy puttó jelenetével egészül ki a felső kiszélesedő szakaszon. A kopírozott ábrát hegyes, vörös színű ceruzával a kontúrok mentén utánarajzolták. E kópia eredetije 1695-ben készült. (189. szám) A vázlatkönyvben képviselt mesterek között még két, egymástól merőben eltérő felfogású egyént különíthetünk el. Bemutatásukhoz a néhány vázlat nem elegendő. Közülük talán a Szent Pétert (75. kép) és Pált ábrázoló kemény és szögletes ráncokkal megjelenített, tört redŐkből felépített draipériák alkotója érdemel figyelmet, aki mindössze e két rajzával kelt feltűnést a gyűjteményben. (64., 69. szám) A lapok TK monograimmos vízjele más rajzok esetében nem fordul elő. A kaisersheimi műhely mintarajzainak jelentőségét a schwanthaleri formavilágnak mint sok helyütt követett példának fenntartásában és közvetítésébein értékeljük, ugyanakkor Donauwörthtel együtt a dél-bajor területen a szobrászati alkotásokban továbbélő motívumkincs megőrzéséhez is hozzájárult. 5. Mester és tanítványa Stams cisztercita kolostorának szobrászműhelyét 1697-ig, haláláig Andreas Thamasch vezette. A szobrászatot Riedben, Thoimas Schwainthalernél tanulta.

25 A vázlatkönyvben egy eredeti, jelzett 'rajza, (24. kép) valamint egy kopírozott, kézjegyével ellátott másolata szerepel, s e munkák alapján további, mintegy tíz vázlatot tulajdonítunk a mesternek. A Schwanthaler-műhelyben elsajátított rajztechnikája sok tekintetben követi tanítójáét, de annak művészi színvonalát nem éri el. Rajz-