Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában

pécsi vázlatkönyv 20. számú rajza (12. kép) kétségtelen összefüggésben áll a szoborművel. (13. kép) Megállapításunk szerint a rajz nem Schwanthaler kezétől származik, hanem azt nyilván az eredeti után Thamasch műhelyében Hoffer másolta. A rajzeszköz haszna lólábam ugyanis 1694 utam őrá vallanak a textíliák ráncainak törését jelző kemény, vésőszerű bevágások, amelyet a Borbála lefejezését ábrázoló kompozíción is alkalmazott. Az ismert szoborműről másik vázlat nem maradt fenn, de Hoffer másolata alapján úgy véljük, hogy a jelenetet ábrázoló eredeti Schwanthaler-rajz Thamasch birtokában lehetett. Egy ismeretlen bajor műhely és mestere A fentiekben bemutatott Schwainthaler-rajzakat időrendben olyanok követik, amelyek a vázlatkönyvben kopírozott másolatok formájában szerepelnek. E munkák az eredetinek tükörképei, tehát a rajtuk előforduló írás Is fordítva jelentkezik. Többségükben „MV", illetve „BMV" jelzésűek. E betűk jelentését a Szent Máté evangélistát ábrázoló kopírozott vázlat (133. szám) segítségével fejtettük meg. A rajz eredetije 1685. szeptember 22-én készült. A lap hátoldalára írt szöveget a szobor, illetve szobrok megrendelője számára írta a mester, azaz Mathias Vinterhalter, aki az írás szerint a kívánt változat kiválasztására további négy „Riss"-t, tehát végleges vázlatot is küldött. A szöveg Kaisersheimben (Kaisheim) kelt 1685. október 2-ám.

23 A számunkra igen nagyfontosságú közlésből megállapítottuk a „BMV" betűk jelentését,

24 fény derült az eddigi szaki rod alom ban ismeretlen Vinterhalter személyére és műhelyének hollétére, valamint bizonyítottuk, hogy e bajorországi Kaisersheim és a tiroli Stams kolostorműhelyei között a 17. század második felében állandó kapcsolat állt fenn. Csak így magyarázhatjuk Vinterhalter rajzainak stamsi megjelenését, amelynek kopírozott változatait Hoffer lemásolta. A tény alapján, hogy Stamsban, illetve Hoffer vázlatai között a Vinterhalter-rajzok kopírozott változatai fordulnak elő, arra következtetünk, hogy ezeknek eredeti pédányai egy még feltáratlan vázlatgyűjtemény formájában vagy szétszóródva lappanganak. Vinterhalternek legkorábbról datált és jelzett rajza 1679-ből való, a legkésőbbi 1698-ban készült. A tőle származtatható mintegy 30 rajznak felét az igen halvány feliratok miatt évhez nem köthetjük, mégis, az időben legtávolabbi datált vázlatai alapján eddig ismeretlen műhelyének 19 évi működésére szolgáltatunk bizonyítékot. Vinte rh a Iter igen jó forma- és arányérzékű, biztos rajztudású mester. Alakjait tiszta, világos megfogalmazás jellemzi, a'mely tulajdonságában az anatómiai részletek és arányok tekintetében épp oly következetes, mint a ruhaanyagok esésének, redőinek vezetésében. Formaelemei, illetve típusai a Sch warn th ale rtől látott megoldásokat követik. Figurái karakteresek, egyéni megfogó! mazásúak, megjelenésűik határozott, s mindez a kiegyensúlyozott kompozícióban jó benyomást kelt. (18. kép) Munkairajzai a vázlatkönyv többi alkotásától jól elkülöníthetők annak ellenére, hogy kopírozással előállított másolatokról van szó. A felület kezelésének módját ilyen minőségükben is tanulmányozhatjuk. A fény érzékeltetésére nagyobb felületeket hagy üresen, hogy ezek közvetlen közelében a rajzeszköz keményebb tónussail jelölhesse a plaszticitást fokozó mélyebb árnyékokat. Máskor a megvilágítás és a tónusértékek kívánalmai szerint a fény-árnyék ellentéteket egyszer finomabb, máskor keményebb és ritkább vonalkázással oldja meg. (2., illetve 19-22. képek) Egyéni felfogású rajzmodora sem cáfolja, hogy a schwanthaleri formakincsből