Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

tosította u tüzelőellátást. A közsegélyesek 1941-42. telén 85 q szenet és 425 q fát kaptak. A tüzelőmennyiséget a DGT-vel kötött szerződés alapján kapta a város, és a Közjóléti Szövetkezet tüzelőanyag-elosztó irodáján keresztül osztották ki. A közsegélyezettek egy hónapra jogosultak voltak 50 kg szén és 25 kg fa felvételére.

86 A város által támogatott egyesületek a városi költségvetés terhére, kedvezményes árú DGT-szénből kapták tüzelőanyagukat. Ez azt jelentette, hogy 1 q szén ára 3 pengő volt.

8

' A világháborús események szükségessé tették, hogy előbb a hadbavonultakat, majd hozzátartozóikat is segélyezzék. A város 1942. december 24. és 26. között a hadbavonultak hozzátartozóinak 200 kg szappant osztott szét.

88 Ezt a mozgalmat a Bajtársi Szolgálat helyi szervezete támogatta, amely hivatva volt az 5161,1943. HM. sz. rendelet alapján a hadbavonultak családtagjainak védelmét ellátni és a hatóságok előtt ügyüket képviselni.

81

' A város vezetősége 1943. január 31-én a kormányzó feleségének segélyakciójára szóló gyűjtés eredményét közölte. Eszerint a ,,Hadbavonultak hozzátartozóinak támogatása" címén a városban 50 654,42 pengő gyűlt össze.

90 Erre a közlésre április 20-án Horthy Miklósáé saját aláírásával ellátott levélben köszönetet mondott.

01 Még ebben az évben a Bajtársi Szolgálat útján 10 hadiárvát üdültetett a város ingyenesen Sikondán 1 hétig.

92 A háborús helyzet súlyosbodásával rosszabbodott a helyzet a városban is. A város a mindennapi közszükségleti cikkek megszerzésére is nagy összegeket költött, és állandóan figyelemmel kísérte az árak alakulását. A polgármester - aki ekkor már dr. Esztergár Lajos volt — időszaki jelentéseiben egyre nagyobb teret szentelt ennek a kérdésnek. V/. Pécs város törekvései az állástalan diplomások elhelyezésére, a szellemi szükségmunkások alkalmazására A világgazdasági válság a szegényebb néprétegeken kívül legjobban a fiatal diplomások, értelmiségiek életét, alkalmazását nehezítette meg. A közép- és felsőfokú tanintézetekből kikerülők tömegei maradtak munka nélkül, és minden reményüket elvesztették, hogy belátható időn belül munkához jussanak. Sokan ezért kénytelenek voltak alkalmi munkákat vállalni, időszaki fizikai munkát végezni. Pécsett is nehéz volt a fiatal diplomások helyzete. A válság továbbélését mutatta, hogy 1933^ban az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga keretén belül működő Diplomás Ifjúság Pécsi Alosztálya memorandumot intézett a közgyűléshez, melyet Visnya Ernő, a Pécsi Takarékpénztár igazgatója, a Sopiana Gépgyár és Vasöntöde RT., a Pécsi Bőrgyár RT. elnöke, tvh. bizottsági tag terjesztett elő: ,, . . . Az ifjúság nem követelődzik, nem akar országos problémákat markolni, csak fel akarja általam az illetékesek figyelmét arra hívni, hogy a szélsőséges nemzet- és társadalomellenes áramlatok a reményvesztett ifjúságot igyekeznek bomlasztó terveiknek megnyerni. Az ifjúság tehát kér, és hogy kérése meghallgatásra is találhasson . . . egy-két konkrét indítványt teszek". Nendtvich Andor dr. polgármester akarata ellenére a törvényhatóság még ezen az ülésen feliratot intézett a kormányhoz, melyben a helyzet megvizsgálását, a nehézségek orvoslását kérte. S hogy mennyire nem vette komolyan a kormány saját ígéreteit, azt az érkezett válasz bizonyítja,