Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

miatt nem tudott fizetni a háztulajdonosoknak, emellett még ,,15 notórius nem fizető szerepelt a nyilvántartásban", s csak 46 volt azon családoknak a száma, ahol a munkaképes családtagok tudták fizetni a lakbért „munkaalkalom esetén", (sic!) Város- és népesedéspolitikai szempontból is mielőbb meg kellett oldani ezt a kérdést, s ezért a javaslat szeriint a, ko.rimányhatóis áginak egy ón. Altruista Házépítő Szövetkezetet kellene létrehoznia, melynek segítségével a sokgyermekesek saját házhoz jutnának. A város arra gondolt, hogy ezt a súlyos országos kérdést csak központilag lehet megoldani, s a szövetkezet nyújtotta kedvezmények biztosításával, a fizetőképességgel arányban álló törlesztési teher mellett megoldódna ezen családok önálló lakáshoz való juttatása.

24 Mivel az ország pénzügyi helyzete ezt nem tette lehetővé, a városokra nagy teher hárult ebben a tekintetben is. Pécs város az 1938. október 20-i rendkívüli közgyűlésén tervet fogadott el a Megyeri Kertvárosban levő Hársfa utcától délkeletre eső területen a sokgyerekes munkáscsaládok részére építendő 100 darab szoba-konyhás lakás építése ügyében. A műszaki ügyosztály készítette el a terveket, a létesítési költségéket 419 800 pengőben állapították meg, melyet az ínségenyhítési alapból, a költségvetésben levő szükségmunkákból, az Ullmann-hagyatékból, a városi üzemek költségvetéséből és a BM által erre a célra adott összegből fedezték. Azonban még így is 227 200 pengőt fölvett hitelből ill. államsegélyből volt kénytelen igénybe venni a város. A tervek szerint a kertes családi házak évi bérösszegét 210 pengőben, a saját tulajdonba jutás idejét 20 évben állapították meg. A lakások alapterülete 46 nrr volt, összes költsége - a közművesítéssel együtt — 4 200 pengőbe került. Az egyenként 200 n-öl telkek vízvezetékkel, közvilágítással, kőszegélyezett salakjárdával és sa>lak ko esi út-burkolattal lettek ellátva. Az építési és bérlői felügyeletet a város népjóléti ügyosztálya gyakorolta, a bérlőknek kerti munkák végzését szintén vállalniuk kellett. Emellett a városnak azért is jó volt ez >a 'beruházás, mivel így niagy számú építőmunkásnak és kisiparosnak a szükségmunka-program keretében munkalehetőséget tudott biztosítani.-' A későbbiek folyamán ez a terv annyiban módosult, hogy az emelkedő anyagárak miatt 64 egy- és 6 kétszobás házat építenek. Horthy kormányzásának 20. évfordulóján tartott díszközgyűlésen, 1940. március 1-én újabb 31 lakás építését határozták el, s a lakótelep felvette a kormányzó nevét. Kezelését az akkor megalakuló közjóléti szövetkezet vette át.

2íi Az 1940. évi 23. tc. létrehozta az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, amely erre a célra 1940. november 9-én 200 000 pengőt,

27 az 1941-es szociális munkaterv megvalósítására pedig újabb 340 000 pengőt adott. Az építési költség ekkor már házanként 6 000 pengő voit.

28 A város rendelkezésére bocsátott összeget hitel formájában adta a központi kormányzat, így a bérből befolyt pénzeket részint a már eddig fölvett kölcsönök viszszafizetésére, részint pedig az országos alap részére utalták át. Mivel azonban a város nem tudta biztosítani a rászoruló családoknak a költségleírási kedvezményeket, amelyeket az 1940. évi 23. tc. állapított meg az Országos Nép- és Családvédelmi Alap részére, a törvényhatóság az 1941. október 13-i

29 és az 1942. november 30-i közgyűlésén úgy határozott, hogy a lakótelepet az országos alap részére eladja, s az érte befolyt összeget további városi beruházásokra használja föl. Ehhez az Országos Szociális Felügyelőség is hozzájárult, s a 450 000 pengőért megvett családi házakat kezelésre a Pécs város/ Közjóléti Szövetkezet gondjaira bízta.

30 A kislakásépítési programok - igaz, kisebb mértékben - a háború alatt is folytatódtak. Az 1942. szeptember 30-i közgyűlésen hozták azt a határozatot, melynek értelmében az Ungvár utcában 10 kétszobás és 2 háromszobás,