Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

Dr. Esztergát Lajos polgármester 1942-ben Meszesen a Névtelen utcában 16 egyszobás, 8 egyszobás, hálófülkés, zuhanyzófülkés házat építenek, a szükséges közművesítéssel együtt. A kivitelezést a MABItól fölvett 700 000 pengős kölcsön terhére végezték el. Jellemző a költségek emelkedésére, hogy az Ungár utcai fürdőszobás lakóházak egyenként 22 000 ill. 34 000, a Névtelen utcaiak 12 000 ill. 15 000 pengőbe kerültek a városnak. Az indoklás szerint a kisebb építési költségeik, a nagyobb értékesítési lehetőségek, és elsősorban a szociális szempontok döntöttek így a bérházépítéssel szemben.

31 A következő, október 30-i rendkívüli közgyűlésen került sor a Remény utcai szükséglakások átalakításának megtárgyalására.

32 A kevés jövedelműek által lakott házak állapota annyira leromlott, hogy az 1940. február 9-i rendkívüli közgyűlésen a fenntartásukat a várostól átvevő közjóléti szövetkezet 1940-ben és 1941-ben kénytelen volt 2 500 pengő értékű felújítást végezni a „korszerű szociálpolitika és a közegészség alapelveinek" megfelelően. Ebben az évben az átalakításra került sor.

33 Az 1943. április 30-i közgyűlésén dr. Esztergár Lajos polgármesterrel az élen a törvényhatóság megszavazta a Remény utcai szükséglakások átalakítását szobakonyhás lakásokká, 16 000 pengő értékben, valamint egy később kijelölendő helyen építendő 6 négyszobás szükséglakás-tömböt, 84 000 pengős beruházással. A beruházásra a város törzsvagyonalapjától vettek föl 100 000 pengőt azzal, hogy 1944. január 1-től kezdődően 5 évi részletekben téríti vissza a kezelést átvevő közjóléti szövetkezet.

34 A közgyűlés előtt sűrűn szerepelt a város szülkségmunkaprogramjának időszaki helyzete, feladatai, az elvégzendő vagy a már elvégzett