Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)
hosszabbítását, átütemezését kérni. Ez az irányzat 1933 után - igaz, hogy kisebb mértékben - tovább folytatódott. Tárgyalt időszakunkban például a pálos rend templomépítési segélyét kérték fölemelni 25 000 pengővel, a nagydeindoli iskola építését, a gyárvárosi iskola óvodává történő átalakítását fedezték ebből a forrásból, a fonyódi üdülőtelep helyreállításához kértek póthitelt, a balokányi tó kövezésének javítására vettek igénybe 2 550 pengőt, a Megye u. 21. sz. ház megvásárlásához igényeltek 27 300 pengő függőkölcsönt, a siklósi úti közvágóhíd bővítését is így fedezték, és 1941nben néhány beruházásra a MA6/-tól 700 000 pengő törlesztéses kölcsönt vettek föl. 18 1937-ben kezdődött el az az újabb lakásépítési program, melynek keretében a város több pontján építettek lakóházakat a kis jövedelműeknek, a sokgyermekeseknek és beindult a munkáslakás-építő akció is. Az OTI 1937. jan. 15-én arra kérte a törvényhatóságot, hogy mivel a Megyerikertvárosban megvásárolandó, még nem parcellázott területen építendő családi házak előmunkálataihoz szükséges 151 986 pengőt az OTI biztosította, az utcafeltöltési, tereprendezési, kocsiút- és járdaburkolásü, közműlétesítési munkálatok elvégzéséhez szükséges további 70 292 pengőt a város saját költségvetéséből fedezze. 1 " A február 12-i rendkívüli közgyűlésen a város a mérnöki hivatal előterjesztésére azt a határozatot hozta, hogy - tekintettel a közérdekre - ezen öszszeget biztosítja a költségvetésből, és a munkálatokat a mérnöki hivatal vezetésével, szükségmunka-programjába beillesztve maga végzi el. A szükséges kőanyagot a város bányájából biztosítanák, az 59 899 n-öl területen elvégzendő munkálatokat fizetségre rászoruló, addig munka nélkül álló ínségmunkásokkal csináltatná meg. 20 Az OTI július 9-én azt közölte, hogy a közművesítést, tereprendezést csak az általa építendő 70 családi ház előtt kéri, amit a város teljesített is. Az építési versenytárgyalást azonban az OTI nem írta ki, szeptember 22-i értesítésében pedig azt közölte, hogy csak 20 lakást szándékozik építenli, a későbbiek ügyében pedig a kiépülés után - előreláthatólag 1939 májusában - fog állást foglalni. 21 Mivel a meglevő eternit vízvezetékcsövet egy kormányrendelet tiltotta meg fölhasználni, másrészt pedig az anyagárak, munkabérek megdrágultak, s az elhúzódás miatt egyéb kár is érte a várost, az 1938. december 17-i közgyűlésen olyan határozat született, hogy a fennmaradó kb. 100 000 pengőnyi összegből városrendezési alapot létesítenek és az elkészülő csatornázási, közművesítési munkálatokkal párhuzamosan az összeget a telkek megvásárlására, s a majdani beruházásra fordítják. 22 Ezzel párhuzamosan ugyanitt egy szerencsésebb kimenetelű kísérletre szintén sor került. Az 1937. október 21-i rendkívüli közgyűlésen a város határozatot hozott, mely szerint a Pécs-belvárosi római katolikus egyházközség részére, a Pécs városi Közlekedési Vállalat nyugdíjalapjából 40 000 pengő hosszú lejáratú építési hitelt ad az építendő tíz, egyenként két szobás csalládi lakóház céljára. A munkáslakások építésére fordítandó összeg biztosításán kívül a majdani bérlők részére megállapították a kölcsön kötelezvény szövegét, mely a L. Á. B. kölcsönökre érvényes kötelezvénynek megfelelően készült. 2:J A városi törvényhatóság 1937. november 30-i rendkívüli közgyűlésén felirattal fordult a BM-hez a sokgyermekes családok lakásínségének enyhítése ügyében. Az indoklásban a kérdés mielőbbi rendezését kérte, s közölte a pécsi állapotokat is. A hivatalos városi nyilvántartás szerint ekkor Pécsett ,,254-nél több sok gyermekkel rendelkező család" élt, 1033 kiskorú gyerekkel, 533 keresőképes családtaggal. A létszámban szerepelt többek közt 48 tuberkulózisban szenvedő család, további 29-nél egyéb egészségügyi nehézség jelentkezett, 44 család megélhetési gondok 14. B. Helytörténetírás 1983/84 209
