Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

látszólagos: a politikai passzivitás és a kormánypárti szervezkedés szabotálása azonos okokra vezethető vissza. 1867 és 1918 között még nem volt tapasztalható lemaradás a németekhez képest a délszlávok politikai tudatának alakulásában. Az 1918-21-es szerb megszállás idején csak a helybéli szerbek politikai tevékenysége erősödött fel.

12j 1921 után azonban különösen kedvezőtlenné vált helyzetük Baranyában a megszállás reakciójaként is jelentkező hatások miatt. A kormányoknak a revizió jegyében fogant soviniszta politikája a délszláv népelemek politikai mozgásterét különböző eszközökkel szűkítette. Hátrányos megkülönböztetésekkel elsősorban a szerbeket sújtották.

120 A különböző délszláv népcsoportok megosztására irányuló törekvést jelzi a mohácsi sökacok támogatása, a róluk írt, irántuk rokonszenvet keltő újságcikkek sora.

127 Az optálásak körüli huzavona, a jugoszláv-ellenes propaganda

128 a szomszédos állam ellen irányult és a területi követelések realizálását kívánta szolgálni. Hatása azonban Baranyában a magyarságnak a helyi délszláv lakosság elleni gyűlölködése vagy legalábbis ellenszenve erősödésében is érzékelhető volt. Ez pedig az utóbbiak elszigetelődésének, elzárkózásának fokozódásához is vezetett. Mindez eleve megakadályozta a délszlávok esetleges politikai törekvéseinek kibontakozását, másrészt visszafojtott, passzív szembenállást alakított ki bennük a kormányzattal szemben, aminek a kormánypártba történő belépés elutasításával is jelét adták. A nemzetiségek reagálását vizsgáivá tehát arra a következtetésre kell jutnunk, hogy társadalmi rétegződésüknek megfelelően a magyar lakossághoz hasonlóan sújtotta őket a válság hatása. Ugyanúgy nem oldotta meg helyzetüket és így elégedetlenné tette őket a Gömbös-kormány politikája. A kormányhoz és a kormánypárthoz fűződő viszonyukat azonban nemcsak ez határozta meg, hanem nemzetiségi létük, annak lehetőségei, a kormány nemzetiségi politikája is. A csökkenő számú, külső támogatásban nem részesülő délszlávok esetében ez csupán passzív elzárkózásukban jelentkezett. A németek körében azonban a gazdaságiszociális feszültségek kiéleződésével egyidőben erősödtek fel és radikalizálódtak azok a Németországból kiinduló ideológiai hatások, amelyek önmagukban is a magyar kormányzat ellen hangolták őket. Mindezek alapján megállapíthatjuk, a nemzetiségi lakosság kisebb arányú csatlakozásának oka, hogy gazdasági-szociális és kisebbségi helyzetük, nemzetiségi törekvéseik egyidőben, egymást erősítve fordították őket szembe Gömbös politikájával, a kormánypárt törekvéseivel. V. összegzés A fentiek alapján úgy látjuk, hogy a NEP baranyai társadalmi bázisáról kialakítható kép differenciáltabb annál, amit szakirodalmunk eddig országos vonatkozásban a Gömbös politikáját támogató illetve annak hatása alá kerülő erőkről megrajzolt.

129 Egyrészt feltűnik, hogy az átszervezett kormánypárt tagsága valamennyi társadalmi osztályból és rétegből verbuválódott. Másrészt viszont alig van olyan osztály vagy réteg, amelynek a NEP-pel kapcsolatos támogató vagy elutasító állásfoglalását akárcsak többségi alapon is kategorikusan egyértelműnek minősíthetjük. Az nyilvánvaló, hogy az adminisztratív úton, hivatalból beszervezett állami alkal-