Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

megalakításának megérnek feltételei, - a németség nem kötheti le magát egységesen és tartósan egyetlen magyarországi párt mellett sem, hanem a német szavazóknak mindenütt oda kell csatlakozniuk, ahol német nacionalista szempontból többet remélhetnek. - Ez gyakorlatilag többnyire a kormánypárt támogatásával jelentett egyet. A halála után élre került triumvirátus (Kussbach, Bäsch, Rothen) egyértelműen az ellenzéki kisgazdapárthoz kapcsolta politikailag a hazai német nacionalista mozgalmat. Ez a kapcsolat már 1933 derekán kezdett kialakulni, majd 1934-ben kiteljesedett. A Volksbildungsverein központja utasította helyi szervezeteit, hogy a törvényhatósági választásokon egy listára szavazzanak a Független Kisgazdapárttal. Következményében hasonlónak bizonyult az országgyűlési választások előtti általánosabb felhívás: ,,ha az ellenzék jelöltet állít, bárki is legyen az, arra kell szavazniok".

119 Ez a szövetség a független kisgazdák és németek között a választások után megerősödött.

130 Döntő szerepet játszott abban, hogy - részleges és átmeneti sikerek ellenére — a hazai németek többségére a NEP nem tudta kiterjeszteni befolyását. A helyi német lakosságot nemcsak a kormány nemzetiségi politikájával való elégedetlenség illetve nemzetiségi országos vezetőinek felhívásai késztették a Független Kisgazdapárthoz történő csatlakozásra. A válság következtében évekig súlyos gazdasági helyzetben levő német parasztság és kispolgárság számára éppúgy nem jelentettek megoldást a Gömbös-kormány gazdasági intézkedései, mint a magyarság hasonló rétegeinek. Ilyen körülmények között különösen a kormánnyal szemben bizalmatlan, tartózkodó, birtokkal rendelkező német parasztság körében kedvező fogadtatásra talált, a parasztság védelmét követelő és ígérő Kisgazdapárt. A pángermán eszmék szellemében politizáló Voillksibildiuinigisverein-szervezetek tagjainak többségét, egyben legradikálisabb csoportját mezőgazdasági munkások, töredékparcellával rendelkező szegényparasztok alkották. Ezek a rétegek még kevésbé érezték a kormány támogatását, mint a németség módosabb része. A Nagyatádi-féle földreform által 0-1 kh vagy ennél valamivel nagyobb földterülethez juttatott földmunkások helyzete lényegében semmivel sem lett jobb. Éppúgy kiszolgáltatottak voltaik a magyar nagybirtokosoknak, mint a német gazdagparasztoknak. 121 így körükben a német népközösség és annak állami kereteinek megvalósítását hirdető pángermán mozgalom új reményeket keltett. Saját gazdasági, szociális helyzetük javulását is várták a mozgalomtól. A német mozgalom felélénkülése hatást gyakorolt más rétegek politikai állásfoglalására is. Az érintett területek nem német lakosságának olyan csoportjait, rétegeit is a NEP-tagság, sőt vezetés vállalására késztették, amelyek más területeken nem, vagy csak kis számmal léptek be a pártba. A tisztán magyar etnikumú Sellyén a zsidó ílalkossáig tely'esen elihaitárdlta magát a kormánypárti szervezkedéstől.

122 A sásdi és szentlőrinci választókerület németlakta vidékein viszont a németországi zsidóüldözések hallatám, a németországi hatásokra felerősödött nemzetiségi szervezkedésben önmagukra nézve veszélyeket láttak. Úgy vélték, a NEP-hez csatlakozva védelmet találhatnak a fajvédő politikáját - legalábbis ideiglenesen - feladó, magyarországi németek törekvéseit ellenző Gömbösnél.

123 Hasonló jelenség alakult ki - mint már láttuk - az ott élő katolikus tanítók és papok esetében is. A megyében élő délszlávok nemzetiségi mozgalma messze elmaradt a németekétől, politikai szervezkedésüknek pedig semmi jelét nem lehetett tapasztalni. Az általuk lakott 18 helységben a NEP-tagok aránya mégis mindössze 9,8% volt, a német területek átlagától is 7%-kal elmaradva.

12/1 Az ellentmondás azonban