Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

Arbeitsgemeinschaft (Német Munkaközösség) elnevezéssel illegális politikai :

irányítószervet hozott létre. Mozgalmának radikális szellemű és már a német nemzetiszocializmusért is lelkesedő fiataljai (Kussbach, Rothen, Bäsch) - éppen a Volksbildungsverein helyi csoportjaiban való politikai tevékenységük akadályai miatt - titkos, sejtrendszerű szervezkedést bontakoztattak ki a német településterületeken, így Baranyában is, ahonnan szintén voltak tagjai a Deutsche Arbeitsgemein schaftnak.

108 A pártszervezés kezdeti időszakában (1933 végéig) a németek még tartózkodó magatartást tanúsítottak a NEP-pei szemben, nyílt politikai színvallás nélkül. De ez is visszatartotta őket a belépéstől. Ebben azonban szerepet játszót nemzetiségi érdekeik féltése is.

109 Néhány helyen — főként a sásdi választókerületben már ellenállásuk aktívabb formáira is találhatunk példákat.

110 Maguk a NEP-vezetők akkor még nem láttak veszélyt a pártszervezés szempontjából a nemzetiség részéről. Tartózkodásukat feloldhatónak vélték német nyelvű szervezési útmutatók és nyomtatványok biztosításával.

111 Néhány hónap alatt nagyot változott a kép. 1934 elejétől dr. Bäsch irányításával, nem egyszer személyes részvételével intenzíven, nagy apparátussal indult meg a pángermán szervezkedés Baranya német falvaiban.

112 Ennek hatására fokozatosan nőtt a Volksbildungsverein helyi szervezeteinek taglétszáma, s kulturális tevékenységük mellett mindinkább a németség politikai fórumává is váltak. A hirtelen alakult új helyzet nagy nyugtalanságot keltett a kormánypárt baranyai vezetőiben. A megyei választmány, 1934. február 26-i ülésén, a németek mozgalmát a NEP-szervezés legnagyobb akadályának minősítette. Keresztes-Fischer Miklós országgyűlési képviselő, a belügyminiszter testvére pedig drámai helyzetértékelése után arra a következtetésre jutott, hogy „a Nemzeti Egység szervezetének Baranya-vármegyében csak egyetlen célja lehet: és ez a cél pedig a nagynémet mozgalommal szemben való szervezkedés".

íri A németek politikai szervezkedésének megélénkülése és az általuk lakott területeken a NEP alacsony taglétszáma annál inkább nyugtalanítóvá vált számukra, mert a párt nem rendelkezett hatásos eszközökkel, módszerekkel a német mozgalom ellensúlyozására. A németül beszélő szónokokkal tartott propagandagyűlések — bár érdeklődést váltottak ki - kevés sikert értek el. Nem sok hatása volt a főispánok vármegyei közgyűléseken elhangzott intelmeinek, felhívásainak sem.

114 Mind kevesebben vállaltak közösséget a németek közül dr. Heckenberger Konrád propagandisztikus hűségnyilatkozataival, amelyekben nemzeti kisebbségét a magyar állameszme híveként tüntette fel.

115 Ilyen körülmények között a hatóságok segítségét kérték főként a németek szervezkedéseinek helyet adó italmérések beszüntetése révén.

110 A sikertelenség Gasparien közponlti váirimegyeí 'titlkárt 1935-36 fordulóján olyan naiv, illetve szélsőséges javaslatok megfogalmazására késztette, hogy a Volksbi'ldungsverein-t olvasszák be a Nemzeti Egységbe, illetve ,,még jobb megoldás volna a Vezérnél kieszközölni, hogy azok teljesen megszűnjenek".

117 A mozgalom terjedését ezekkel a módszerekkel nem tudták megállítani. A központi vármegyei titkárok hétről hétre újabb szervezetek megalakulásáról, taglétszámuk növekedéséről, ellenzéki tevékenységükről számoltak be. 1935 decemberében Kelet-Baranya 177 községe közül 102-ben volt Volksbildungsverein-szervezet.

118 A NEP számára legsúlyosabb következménnyel az járt, hogy a németek a kormánypárt helyett annak egyébként is legerősebb ellenzékét, a Független Kisgazdapártot támogatták a politikai küzdelmekben, különösen a választások során. Bleyer azt az álláspontot képviselte, hogy addig is, amíg az önálló német párt 13. B. Helytörténetírás 1983/84 193