Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

A baranyai németség társadalmi struktúráját, vagyoni rétegződését vizsgálva

105 arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy gazdasági helyzetük, szociális gondjaik alapvetően azonosak voltak a magyar birtokos parasztságéval, agrárproletárokéval és kisiparosságéval. így a Gömbös-kormány gazdasági és szociális intézkedései, a NEP ilyen vonatkozású politizálása szükségszerűen hasonló hatásokat válthatott ki a németek körében is. Gazdasági-társadalmi tényezők tehát önmagukban nem magyarázzák a politikai különbségeket. Ezért szükséges alaposabban megvizsgálnunk azokat a hatásokat, amelyek a német lakosságot, mint nemzetiséget érték. A magyar kormányok, uralkodó körök a magyarországi németséget is a politikailag egységes magyar nemzet szerves részének tekintették. Arra törekedtek, hogy a magyarországi nemzetiségek sorsát kizárólagosan alakítsák, arra befolyása más külső erőknek ne lehessen. E felfogással szemben a húszas évek közepétől kibontakozó és a magyarországi németek körében is elterjedő ideológia, a „német népközösség" jegyében Németországban jogot formáltak arra, hogy beleszóljanak a Magyarországon élő német nemzetiség ügyeibe. Támogatták annak mozgalmait, harcát a magyar kormányzattal szemben nemzetiségi jogainak, lehetőségeinek kiterjesztése érdekében. A magyar-német kapcsolatok fejlesztését, - különösen az utódállamokba szakadt magyar és német kisebbség együttműködése, a területi revizió érdekében -, a magyarországi németek kívánságainak teljesítésétől tették függővé. Bleyerék is mindinkább az „anyaország" külföldi németséget támogató társadalmi szervezeteinél illetve kormányánál kerestek támaszt a magyar asszimilációs törekvésekkel szemben. Az ebből eredő feszültség Gömbös és Hitler hatalomra jutása után sem csökkent, sőt - a kapcsolatok más területeken történő erősítése ellenére - nőtt. Különösen Bleyer 1933 végén bekövetkezett halálát követően, amikor a Volksbildungsverein vezetésében tanítványainak radikális csoportja jutott vezető szerephez. Olyan időszakban tehát, amikor a NEP szervezeteinek kialakításával a német kisebbséget is magába foglaló „Nemzeti Egységet" kívántak megteremteni Gömbösek.

100 Ezek a hatások sajátos helyi viszonyok között Baranya megyében is érvényesültek. Eredményeként a németség nemzetiségi kulturális mozgalma, majd később politikai tevékenysége mindinkább felerősödött. A német anyanyelvű lakosság tevékenysége Baranyában a húszas években és a harmincas évek elején még a kormány által kívánt keretek között maradt. A magyarországi Német Népművelődési Egyesület tevékenysége - alapszabályainak megfelelően - nem lehetett politikai természetű. Erre Gratz Gusztáv elnök, a kormány bizalmi embere ügyelt is. Ennek ellenére az egyesület Bleyer Jakab ügyvezető alelnök vezette szárnya - az egyesülettől független Sonntagsblatt című lapjuk köré tömörülve - kezdettől fogva politikai irányítást is adott a „német népközösség" szellemében, külföldi támogatást is igénybe véve. Keresztes Fischer Ferenc baranyai főispán az egyesület helyi csoportjai útján érvényesülő káros befolyás miatt állított akadályokat az egyesüllet megyei szervezkedése (útjába már a húszas évek második felében, biztosítani igyekezve a (helyi — sokszor erősen soviiniszita - világi és egyházi hatóságok, társadalmi szervek ellenőrzését az egyesület helybéli csoportjai felett, amelyektől igyekezett távoltartani a bleyeri mozgalom agitátorait.

107 A passzivitás azonban már ekkor is csak a felszínen volt érzékelhető. Népművelődési egyesületeik akadályozása miatt növekvő elégedetlenségük az ellenzéki politikai irányzatok felé sodorta őket. Ezt a hatást erősítette az is, hogy Bleyer 1931-ben egy önálló német nemzetiségi párt előkészítése célzatával Deutsche