Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunáinttúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában

meggyőző lehet az első tizedben összeírt 19 vidéki személy nevének ellenőrzése is. Kb. 20 éven belül keletkezett nyolc összeírás adatait hasonlítjuk össze az alábbiakban. A nevek után megadott számok az egyes években rájuk kivetett adó forintban meghatározott összegét jelzik.

8 ///. számú táblázat Az I. tizedben lakó ,,vidékiek" adóterhei A kibocsátó Név település neve 1633 1634 m en o 168? porci< 1693 OO o 1703 Csorcsán Mihály Kőrös 6 6 7 8 33 — 7,5 8 Szabó János Baranya 5 6 6 7,5 4 — — 4 Domokos Máté Baranya 4 4 4 4 10 — 6 7 Balassa Miklós Baranya 4 4 3 3 6,5 — — 2 Kámány András Baranya 6 6 6 7 16,5 7 12 10 Varga Márton Tótország 6 6 5 3 10 3 5 — Szögyéni Mihály Garamszeg — 5 6 12 46 5 — — Kalla János Berény — — — 4,5 12,5 5 7,5 — Takács János Pataj 6 6 5 5,5 19 5 6 8 L Szabó János Baranya — — — — 9 — — — Salamon Mátyás Baranya 3 3 4 7 15,5 Ó 13 3 László István Baranya 5 5 4,3 4 15 A 6 5 Denke Mihály Baranya — — — 3 8 2 4 5 Bíró Gyurka Baranya 7 7 6 8 22 5 4 — Tubák Mihály Makad — — — 5 13 3 5 — Balogh János Baranya 4 3 — 3,5 12 — 4 — Gál János Baranya _._ — — 6 17 5 — 3 Borbély Mihály Gyöngyös 4 3 3 3 6 1 4 — Sánta Miklós Baranya — — 6 7 6 — 7,5 — A kezdő évszámot úgy választottuk meg, hogy még lényegében a felszabadító háború előtti állapotokat érzékeltesse. A záró dát um a Rákóc2 :i sza badságharc kirobbanását megelőző állapotokat rögzíti. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a 20 tized közül egyetlen egynek a vizsgálata, azaz az összes vidékinek csak 5,77%-a viszonylag szűk merítés, néhány egyértelmű következtetés levonására mégis feltétlenül alkalmas. összesítésünk szerint a vidékiek nyilvántartásában szereplőket kivétel nélkül figyelembe vették az 1ó89-es porciókivetési lajstrom elkészítése során, de teljes számban egyetlen más esztendőben sem lelhetők fel. 1703-ban Balogh János had nagy volt, így mentesült az adófizetés alól, neve viszont fel van tüntetve a jegyzékben. Bíró Gyurka és Borbély Mihály neve helyett Bíró Györgyné és Borbély Mihályné van feltüntetve, de ők mint valószínűleg özvegyek adómentesek lettek, így őket érthetően számításainkban ez év során is figyelembe vettük. A nyolc lajstrom mindegyikében hét adófizető lelhető fel (36,8%), de azok száma, akik 1683-tól 1703-ig egy-egy esettől eltekintve fellelhető: 11 (azaz 57,9%). Ennek alapján jogos a megfogalmazás, hogy az ún. vidékiek 60%-a hosszú időn keresztül Kecskeméten lakott, itt adózott, gyakorlatilag a város rendes lakójának számított. Állításunkat megerősítheti az is, hogy a fennmaradó 8 adózó közül hét legalább 10 éven át itt adózott. Egyébként az a tény, hogy az 1703-as jegyzékben négy adózó nem található, nem jelenti, hogy a városból feltétlen el is távoztak, csupán az biztos, hogy adózásra nem kötelezték őket." Ezen összeírás egyik legfontosabb tanulságaként azt fogalmazhatjuk meg, hogy