Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

A gazdák problémái közül ők is szóvá tették a nagyharsányiak által megfogalmazottak többségét. Élesebben bírálva a kormány tevékenységét, az addigi intézkedéseket célt tévesztettnek minősítették, mert a kamat mérséklése és a gazdamoratórium sem jelentett gyökeres változást, „legfeljebb lélegzetvételhez juttatta az adóst". Hangoztatták, hogy ők „azoknak tartoznak felelősséggel, akik személyükön keresztül csatlakoztak a párthoz, s ezek bizalmának megtartása érdekében a legőszintébben fel kell tárni a Vezér előtt a helyzetet, s olyan javaslatokat előterjeszteni, amelyek könnyebbülést hozhatnak". Schmidt Lajos, a választókerület elnöke még keményebben fogalmazott: a párttagság „készséggel támogatja a kormányt, ha annak munkája a nemzet egyetemének érdekeit képviseli, de ugyanezek a szervezetek levonják a konzekvenciákat, ha azt látják, hogy a kormánypolitika nem tud valamennyiünkért alkotni".

30 A memorandumra Gömbös helyett Marton Béla, a NEP országos ügyvezető főtitkára adott semmitmondó, valamennyi konkrét felvetést megkerülő, a Vezér parasztság iránti jóindulatát általánosságokkal bizonygató választ, amelyben lényegében további megértést, türelmet kért a falvak lakóitól Gömbös számára.

3

' Marton levele nagy csalódást okozott: „Ez a válasz - nyíltan, magyaros őszinteséggel beszélünk - senkit sem elégített ki". - írta a helyi kormánypárti lap szerkesztője a memorandum írói és elfogadói nevében.

38 A csalódás következtében fokozott elégedetlenség tört felszínre néhány hét múlva, amikor Marton Béla szeptember 23-án országjáró körútján a NEP helyi vezetőivel találkozott Mohácson. A holtpontra jutott pártszervezés továbblendítését szolgáló gyűlés a résztvevők állandó közbekiáltásai nyomán a gazdasági nehézségekkel foglalkozó panasznaphoz vált hasonlóvá. Az országos főtitkár is kénytelen volt elsősorban e kérdésekkel foglalkozni.

39 A NEP-et támogató és ellene szóló megnyilatkozások egyaránt alig tartalmaznak a gazdasági kérdéseken túlmutató politikai érveket. Csupán Gyüdön követeltek titkos választójogot illetve kifogásolták az ajánlási ívvel történő választást/

10 Ez nem jelentheti természetesen azt, hogy az állásfoglalásokat nem befolyásolták politikai tényezők. A kívülmaradók jelentős része a gazdasági helyzettel kapcsolatos kritikáját a Független Kisgazdapárt tagjaként, vagy szimpatizánsaként, annak követelései hatására fogalmazta meg. Ebben pedig áttételesen a Független Kisgazdapárt hatása érvényesült. A további fejlemények is azt bizonyították, hogy a parasztság mindenekelőtt gazdasági helyzete, illetve a kormány ezt érintő politikája függvényében foglalt állást a NEP mellett vagy ellen. A Gömbös-kormány az államháztartás egyensúlyának biztosításához nélkülözhetetlennek tartotta az adók további emelését és szigorú behajtását. Sem összegének, sem a végrehajtás időpontjának megállapításakor nem vették figyelembe az adózók gazdasági helyzetét, fizetőképességét. Ezzel a társadalom túlnyomó többsége - így a birtokos parasztság - egyik legtöbbet hangoztatott követelését nem teljesítette. Ennek következtében - az adóügy 1933 nyarától mindvégig az elégedetlenség egyik legfőbb forrása és a párttal szembeni agitáció egyik legfőbb érve maradt. Szinte havonként (ismétlődtek a kérések a végrehajtás elhalasztására, és a különböző szinten dolgozó pártvezetők figyelmeztetései, hogy a kíméletlen adóztatás a pártszervezés legfőbb akadálya.

41 Sok helyen fenyegetőztek kilépéssel,

42 s többen el is hagyták ilyen okból a pártot, még a helyi vezetők közül is.

43 Csak részben ellensúlyozták a kedvezőtlen hatásokat a parasztság helyzetét