Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

javító intézkedések. 1933 végétől a 14 000/1933. M. E. sz. rendelet hatályba lépése, a kamatmaximum általános csökkentése, és viszonylag jelentős számú birtok védetté nyilvánítása

44 nyomán valamennyire javult a NEP helyzete falun, de nem született gyökeres fordulat. A siklósi választókerületben például ,,a párttal szemben lelkesedés ugyan nem keletkezett, azonban a hangos kritika . . . megszűnt".

45 Bár 1934-től nem állnak rendelkezésünkre részletes baranyai adatok, az 19291933 közötti ármozgások azonos tendenciáiból és hasonló összegéből

46 arra következtethetünk, hogy az 1933. és 1934. során Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal kötött kereskedelmi egyezmények hatására Baranya megyében is növekedni kezdett a gabona ára. Ez a többi mezőgazdasági termék árának lassú emelkedésével együtt, legalábbis a Baranyában viszonylag nagy számú, piacra is termelő közép- és gazdagparaszti réteg helyzetében javulást eredményezett. Ez pedig - a vasúti szállítási díjak, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges iparcikkek árának csökkentésére irányuló törekvésekkel együtt

47 — legalábbis a változás reményét keltette a parasztság egy részében. Ha jelentős változásokat nem is hozott helyzetükben, a kormány annak javítására irányuló tevékenységét érzékelve, enyhítette egyes rétegek szembenállását vagy bizalmatlanságát a NEP iránt. Minden bizonnyal ennek is nagy szerepe volt abban - az időbeli egybeesés erre utal -, hogy 1934-ben nőtt a legnagyobb mértékben a párt taglétszáma. A jelzett gazdasági változások elsősorban a nagy- és középbirtok, valamint a gazdag parasztság helyzetét javították. A birtokos parasztság szegényebb rétegei számára csak a válság egyes hatásainak részleges tüneti kezelését jelentették. Anélkül azonban, hogy a bajok fő forrását — a birtokstruktúrát, a mezőgazdaság és ezen túl a gazdasági élet egészének szerkezetét - érintették volna. Nem tekinthetjük kisebb hatásúnak azt sem, hogy a tettek messze elmaradtak Gömbös ígéreteitől. Erre figyelmeztettek már kezdettő

!

l a pártszervezetek

48 s nem ok nélkül írta még 1935 májusában is a szentlőrinci választókerület titkára: „Különösebb műveletek nem szükségesek, csak a reformpolitika mielőbbi, legalább részleges keresztülvitele."

49 Mindez pedig nemcsak azzal járt, hogy a parasztság jelentős részét nem tudták bevonni a NEP-be, hanem a párttagság különösen szegényparaszti részének megbízhatatlanságát is eredményezte a politikai küzdelmekben. A Gömbös-kormány gazdasági intézkedései tehát nem teljesen azonosan befolyásolták a különböző paraszti rétegek helyzetét. Ez is élesen veti fel a kérdést: van-e lényeges eltérés e rétegeknek a kormányhoz és a kormánypárthoz fűződő viszonyában? Ha a NEP-tagok arányát és az adott községek paraszti társadalmának rétegződését összevetjük, igazolva látszik az eddig vallott álláspont, mely szerint Gömbös elsősorban a módosabb paraszti rétegekre támaszkodhatott, míg a szegényparasztság elzárkózott politikájának támogatásától. Azokban a községekben ugyanis, ahol a párt tagjainak száma 10% alatt maradt, többnyire alacsony volt a birtokok átlagos területe, s a 0-10 holdas birtokkal rendelkezők száma meghaladta a 10-100 holdasokét. Kevésbé voltak jellemzőek az ezekkel ellentétes arányok azokban a falvakban, ahol a választók több, mint 75%-a volt a NEP tagja. A taglétszámok alapján bizonyos, hogy sok helyen (pl. Adorjáson, Kémesen, Luzsokon, Marfan, Kisbicsérden, Nyugotszenterzsébeten stb.) igen nagy számban lettek a NEP tagjai szegényparasztok is. Ugyanakkor másutt (pl. Felsőegerszegen, Alsószentmártonban, Bissen, Drávapalkonyán, Kovácsszénáján stb.) a vagyonosok nagy része sem lépett be a pártba. Eltérő társadalmi rétegződésű