Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

Április 21-én a bíróság vezetője felkereste a pécsi Antant Missziót a városi ta­nács hirdetményének visszavonása ügyében, április 25-én pedig a királyi főispán, a királyi törvényszék elnöke és az ügyvédi kamara elnöke a szerb kormánybiztost a következőkre kérte: 1. adjon határozott választ, hogy a megszálló hatalom jóváhagyta-e a lakás­ügyi és a munkásbíráskodási szabályrendeletet. Ha igen, eszközölje ki azok végrehajtásának megtiltását. 2. A hirdetményt helyezzék hatályon kívül és ezt tegyék megfelelően közhírré. 3. Nyújtson határozott biztosítékot, hogy a városi közigazgatás - a jövőben semmi körülmények között s semmi címen nem fog beavatkozni a bíróságok és ügyészségek hatáskörébe, s a hírlapi támadásoktól is megóvja ezeket. 8 '' Ugyancsak tiltakoztak az ellen is, hogy az ügyvédi kamarának a város határo­zatait elutasító állásfoglalását a város vezetősége azzal torolta meg, hogy az ügy­védi kart a városi ügyekben és azok szervei előtt való képviselettől eltiltotta. A képviseletet csak azoknak engedte meg, akik írásos nyilatkozatban törvényesnek ismerik el a Pécs városában létesült új közigazgatást. A szerb kormánybiztos a panasz ügyében tárgyalt Linder Béla polgármesterrel, aki úgy nyilatkozott, hogy csak kényszerűségből avatkozott be a bíróság hatásköré­be. Védekezésből, mert a bíróság határozataiban törvénytelennek mondták ki a városi közigazgatást. Linder érvelését a bíróság vezetője, mint alaptalan vádaskodást visszautasította. Arra a konkrét felvetésre pedig, hogy a város három cégjegyzési ügyét a bíró­ság hónapok óta elheverteti — azzal adják meg a választ, hogy a három ügy tör­vényesen le van zárva, elintézést nyert. ,,A törvényszék határozatai ellen ugyan a város panaszlattal élt, de az elkésetten adatván be, vissza lett utasítva." Az ügy folyományaként a szerb kormánybiztos felvetette az SHS lakásrendelet bevezeté­sének gondolatát, ezt azonban a bíróság vezetője a leghatározottabban elutasí­totta. A rendkívül elmérgesedett helyzet feloldására L ín derék - nem hivatalos, baráti - eszmecserét javasoltak a szerb kormánybiztos közvetítésével. A bíróság elnöke elutasítva minden ilyen jellegű megoldást felvetette, hogy amennyiben Rajits kor­látozva van, hatásköre nem teszi lehetővé az érdemi megoldást, az SHS kormány­tól kérik a két szabályrendelettel kapcsolatos intézkedést. Május 21-én a szerb kormánybiztos úgy nyilatkozott, hogy mivel a város veze­tőségével nem tud eredményre jutni a felvetett kérdésben, legcélszerűbb, ha a bíróság közvetlenül az SHS kormányhoz fordul. Amennyiben ő onnan megfelelő utasítást kap, azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket. A bíróság vezetője ,,a tárgyalások s a helyzet ily kényszerítő kialakulásánál fog­va, mégis magasabb közérdekekért való nem csekély hazafias önfeláldozással el­határozta", 80 hogy közvetlen érintkezésbe lép az SHS kormány illetékeseivel. Má­jus 23-án az ügyvédi kamara kiküldöttjével Belgrádba utazott. Az igazságügymi­nisztériumban a több napra elutazott igazságügyminisztert helyettesítő Nikolics államtitkárral tárgyaltak, aki kifejtette, hogy az írásba is foglalt előterjesztés va­lószínűleg meg fogja nyerni az igazságügyminiszter helyeslését is. A közigazga­tással való rendelkezés azonban a belügyminisztert illeti, ezért az iratot támoga­tólag továbbítani fogja. Ezután Chudovszky Géza a belügyminisztérium BBB osztályának vezetőjével kí­sérelt még kapcsolatba lépni (Alexejevics államtitkárral), de az elutasította. Sike­rült azonban Pribisevics SHS belügyminiszterrel beszélni, aki ígéretet tett az ügy gyors elintézésére. „2 napon belül az igazságügyi államtitkár bevonásával érte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom